Több száz lejt is fizethet évente kezelési költségként az a banki ügyfél, aki fizetését bankkártyára kapja, csak azáltal, hogy időnként számlaegyenleget kér, illetve pénzt vesz fel a bankautomatából – derült ki a Gândul.ro hírportál felméréséből.
2014. január 13., 16:092014. január 13., 16:09
A romániai bankkártya-tulajdonosok a tavalyi év első kilenc hónapjában összesen mintegy 19 milliárd eurónyi, több mint 84 milliárd lej készpénzt igényeltek az automatákból (ATM), egyetlen ügyfélnek pedig – az adott pénzintézettől függően – évente 60–200 lejbe is kerülhet a kártya fenntartása.
Egyes pénzintézetek nemcsak a bankkártya, hanem az ehhez tartozó folyószámla fenntartásáért is rendszeresen kezelési költséget számolnak fel, az ügyfelek többségének pedig akkor is pluszilletéket kell fizetniük, ha saját bankjuk automatájából vesznek fel készpénzt. A romániai piacon jelenlévő tíz legnagyobb bank közül pedig nyolc esetében az is pénzbe kerül, ha az ügyfél csak számlaegyenleget kér az ATM-nél.
A Gândul az éves kezelési költség kiszámításához 2000 lejes havi fizetést, valamint évi 24 készpénzfelvételt vett alapul – a képzeletbeli ügyfél 18 esetben saját bankjának automatájából, hat alkalommal pedig más pénzintézet ATM-jéből igényli a készpénzt. A felmérésbe belekalkuláltak évi 12 számlaegyenleg-igénylést is, ez mindössze két alkalommal történt valamely konkurens bank automatájánál.
Amint az összesítésből kiderült, a legmagasabb illetékeket az UniCredit Ţiriac Bank, a BRD és a Román Kereskedelmi Bank (BCR) számolja fel, egy-egy ügyfelüknek évente 200 lejbe is kerülhet az egyszerű bankkártya fenntartása. A lista ellentétes végén a CEC Bank és a Transilvania Bank áll, amelyek esetében a banki illeték nem haladja meg az évi 100 lejt. Ehhez képest 100 lejnél magasabb éves díjat kell fizetnie a Raiffeisen Bank, a Volksbank, az ING, az Alpha Bank és Postabank egyes ügyfeleinek is.
Tavaly szeptemberben a Romániában forgalomban lévő bankkártyák száma elérte a 11,7 milliót, ez 7,5 százalékos növekedést jelent 2012 azonos időszakához képest, a bankautomaták száma ugyanakkor országos szinten meghaladta a 10 800-at.
A Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb adatai szerint az állampolgárok továbbra is a készpénzzel történő fizetést részesítik előnyben: 2013 utolsó negyedévében a készpénzfelvételkor igényelt összeg 5,5-szöröse volt az elektronikus tranzakciók alkalmával fizetett értéknek. Az ügyfelek által felvett készpénz ugyanakkor a tavalyi év első kilenc hónapjában meghaladta a 84 milliárd lejt, ez az átlag 0,2 százalékos kezelési költséget figyelembe véve közel 169 millió lejes – 38,2 millió eurós – nyereséget jelentett a pénzintézeteknek.
Ingyenes készpénzfelvétel Magyarországon
Január 20-áig kell nyilatkozatot tenniük a magyarországi banki ügyfeleknek ahhoz, hogy – egy bankszámlájuk esetében – februártól havonta kétszer összesen legfeljebb 150 ezer forintot (mintegy 2300 lejt) díjmentesen vehessenek fel bármelyik bankautomatából – nyilatkozta Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője. Hozzátette: aki a megadott határidő után nyilatkozik, később élhet az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével. Nyilatkozni egy egységes űrlapon személyesen vagy e-bankon keresztül lehet annál a pénzintézetnél, ahol az ügyfélnek az a számlája van, amelyik esetében élni akar az ingyenes pénzfelvétellel.
A Fidesz szerint az ingyenes készpénzfelvétel a lakosság banki költségeinek csökkentését szolgáló alapvető fogyasztói jog, a bankok pedig kötelesek biztosítani ügyfeleiknek – mondta Zsigó Róbert, jelezve, hogy a pénzintézetek nem háríthatják át az ingyenes tranzakció költségét a fogyasztókra. A szóvivő hangsúlyozta: a havi kétszeri díjmentes pénzfelvétellel egy munkavállaló évente akár húszezer forintot is spórolhat.
A MasterCard ugyanakkor hétfőn számolt be arról, hogy a bankkártya-műveleteket terhelő, 2013-tól bevezetett tranzakciós illeték nem vetette vissza a kártyahasználati kedvet Magyarországon. Felmérésük szerint a bankkártyát bolti fizetésre is használók aránya az egy évvel korábbi 81-ről 84 százalékra nőtt 2013 végére, ugyanakkor a kártyával kizárólag készpénzt felvevők aránya 10 százalék alá esett.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!