
Fotó: Veres Nándor
Egyéni vállalkozóknak, művészeknek jelentene ugródeszkát a vállalkozói világban az a központ, amelyet a Csíki Vállalkozók Egyesülete vett tervbe. Szabó Károly, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója, a csíkszeredai start up center létrehozásának ötletgazdája elmondta, jóval többet szeretnének, mint egy egyszerű inkubátorházat, azaz a kreativitást „összepárosítanák” a vállalkozói szférával.
2015. február 23., 15:502015. február 23., 15:50
A start up centert a város által megvásárolt Szakszervezetek Művelődési Házának második emeletére képzelték el, amennyiben a csíkszeredai önkormányzat is partnerként áll a kezdeményezés mellé. Egy terem állna az egyéni, „egyszemélyes” vállalkozók rendelkezésére, akik egy térben, idegen szóval coworkerként dolgoznának egymás mellett.
A működtető asztalt, széket, wifit és egyéb irodai szolgáltatásokat biztosítana, azaz megteremtené az irodai infrastruktúrát számukra, továbbá rendelkezésükre állna egy közös tárgyaló, illetve egy lazításra alkalmas helyiség. Ugyanakkor a Terem.ro honlap révén összefogott művészek, dizájnerek számára egy alkotóműhely is helyet kapna a start up központban.
A start up centert a Csíki Vállalkozók Egyesülete, valamint az IT Plus Klaszter üzemeltetné. „A kezdő vállalkozóknak nincs rá lehetőségük, hogy saját irodát béreljenek, ezért ez a központ áthidaló megoldást jelentene számukra” – magyarázta Szabó.
Hozzátette: itt viszonylag kevés pénzért bérelhetnének asztalt, igénybe vehetnék a közös tárgyalót és az irodai szolgáltatásokat. Továbbá több programot szeretnének szervezni, előadásokat tartani start up szakértőkkel, illetve oktatási programokat többek között arról, hogyan lehet eladni, üzleti tervet készíteni, ugyanakkor csereprogramokat is indítanának, hogy láthassák, máshol hogyan működik egy ilyen központ.
Csíkszeredában – mint ismeretes – több mint húsz éve létesült már egy üzleti inkubátorház a Hargita utca 95. szám alatt vállalkozások támogatására: 1994-ben alakult a Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Szövetség, amely a régi, úgynevezett alsó traktorgyár irodaházában hozta létre az intézményt.
Mint Kovács Mártától, a szövetség egyik alapító tagjától megtudtuk, a vállalkozások az első években kedvezményes bért, majd a harmadik év utolsó félévétől kezdve teljes bérleti díjat fizetnek a használatba vett felületért. Az inkubátorház működtetője ennek fejében többek között a szükséges logisztikát, titkársági szolgáltatásokat és a takarítást biztosítja. A közös költséget, a villany-, gáz- és vízfogyasztást megelőlegezik, ennek értékét pedig a későbbiekben törleszthetik a vállalkozók.
Jelenleg mindössze 3-4 vállalkozás bérel felületet az inkubátorházban. Az épület hasznos felülete összesen 1400 négyzetméter. „Az egyedüli korlát, ami akadálynak bizonyult az évek során, hogy az épület struktúrájából kifolyólag, statikai szempontból nem volt lehetséges, hogy nehézgépeket szereljenek fel az emeleten” – ismertette Kovács.
Tőle tudjuk, hogy nemcsak kezdő vállalkozásokat támogattak, támogatnak. „Volt olyan is, aki 7-8 évet maradt az inkubátorházban, ha továbbra is fizette a teljes bérleti díjat, a három év inkubációs periódus lejárta után is maradhatott. Korábban nemcsak a bérlésben merült ki az inkubátorház tevékenysége, 2008-ig számos programot szerveztek, amelyekkel a vállalkozások támogatása volt a cél. A válság után azonban egyre kevesebb projektet valósíthattak meg, mint Kovács magyarázta, az inkubátorház számára csökkent a pályázati lehetőség.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!