
Fotó: Veres Nándor
Egyéni vállalkozóknak, művészeknek jelentene ugródeszkát a vállalkozói világban az a központ, amelyet a Csíki Vállalkozók Egyesülete vett tervbe. Szabó Károly, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója, a csíkszeredai start up center létrehozásának ötletgazdája elmondta, jóval többet szeretnének, mint egy egyszerű inkubátorházat, azaz a kreativitást „összepárosítanák” a vállalkozói szférával.
2015. február 23., 15:502015. február 23., 15:50
A start up centert a város által megvásárolt Szakszervezetek Művelődési Házának második emeletére képzelték el, amennyiben a csíkszeredai önkormányzat is partnerként áll a kezdeményezés mellé. Egy terem állna az egyéni, „egyszemélyes” vállalkozók rendelkezésére, akik egy térben, idegen szóval coworkerként dolgoznának egymás mellett.
A működtető asztalt, széket, wifit és egyéb irodai szolgáltatásokat biztosítana, azaz megteremtené az irodai infrastruktúrát számukra, továbbá rendelkezésükre állna egy közös tárgyaló, illetve egy lazításra alkalmas helyiség. Ugyanakkor a Terem.ro honlap révén összefogott művészek, dizájnerek számára egy alkotóműhely is helyet kapna a start up központban.
A start up centert a Csíki Vállalkozók Egyesülete, valamint az IT Plus Klaszter üzemeltetné. „A kezdő vállalkozóknak nincs rá lehetőségük, hogy saját irodát béreljenek, ezért ez a központ áthidaló megoldást jelentene számukra” – magyarázta Szabó.
Hozzátette: itt viszonylag kevés pénzért bérelhetnének asztalt, igénybe vehetnék a közös tárgyalót és az irodai szolgáltatásokat. Továbbá több programot szeretnének szervezni, előadásokat tartani start up szakértőkkel, illetve oktatási programokat többek között arról, hogyan lehet eladni, üzleti tervet készíteni, ugyanakkor csereprogramokat is indítanának, hogy láthassák, máshol hogyan működik egy ilyen központ.
Csíkszeredában – mint ismeretes – több mint húsz éve létesült már egy üzleti inkubátorház a Hargita utca 95. szám alatt vállalkozások támogatására: 1994-ben alakult a Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Szövetség, amely a régi, úgynevezett alsó traktorgyár irodaházában hozta létre az intézményt.
Mint Kovács Mártától, a szövetség egyik alapító tagjától megtudtuk, a vállalkozások az első években kedvezményes bért, majd a harmadik év utolsó félévétől kezdve teljes bérleti díjat fizetnek a használatba vett felületért. Az inkubátorház működtetője ennek fejében többek között a szükséges logisztikát, titkársági szolgáltatásokat és a takarítást biztosítja. A közös költséget, a villany-, gáz- és vízfogyasztást megelőlegezik, ennek értékét pedig a későbbiekben törleszthetik a vállalkozók.
Jelenleg mindössze 3-4 vállalkozás bérel felületet az inkubátorházban. Az épület hasznos felülete összesen 1400 négyzetméter. „Az egyedüli korlát, ami akadálynak bizonyult az évek során, hogy az épület struktúrájából kifolyólag, statikai szempontból nem volt lehetséges, hogy nehézgépeket szereljenek fel az emeleten” – ismertette Kovács.
Tőle tudjuk, hogy nemcsak kezdő vállalkozásokat támogattak, támogatnak. „Volt olyan is, aki 7-8 évet maradt az inkubátorházban, ha továbbra is fizette a teljes bérleti díjat, a három év inkubációs periódus lejárta után is maradhatott. Korábban nemcsak a bérlésben merült ki az inkubátorház tevékenysége, 2008-ig számos programot szerveztek, amelyekkel a vállalkozások támogatása volt a cél. A válság után azonban egyre kevesebb projektet valósíthattak meg, mint Kovács magyarázta, az inkubátorház számára csökkent a pályázati lehetőség.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!