Éves és negyedéves összevetésben is az oktatásban dolgozók óránkénti munkaerőköltsége nőtt a leglátványosabban
Fotó: Pixabay
Az idei első negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,85 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, illetve 15,45 százalékkal 2023 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. június 04., 15:432024. június 04., 15:43
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint 2023 utolsó negyedévéhez viszonyítva idén január és március között a gazdasági ágazatok többségében nőtt a óránkénti munkaerőköltség.
A naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint az óránkénti munkaerőköltség legnagyobb mértékű csökkenését éves összevetésben a villamosenergia-, hő-, gáz-, melegvíz-termelésben és -ellátásban (–12,88 százalék), illetve a kitermelő iparban (–10,11 jegyezték). Az előző negyedévhez képest a bérköltségek 1,88 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 1,10 százalékkal nőttek.
a legjelentősebb mértékben az oktatásban (30,30 százalék), a vendéglátásban (27,06), a szállításban és raktározásban (20,96), illetve az építőiparban (20,49).
A legkisebb mértékű növekedést a kitermelő iparban (8,69 százalék), az egészségügyben és szociális ellátásban (9,94 százalék), illetve a közigazgatási szolgáltatások területén (10,68 százalék) jegyezték.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 16,44 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 16,49 százalékkal emelkedtek.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!