Kiadások. Több mint másfél millióan dolgoznak valamilyen, közpénzekből finanszírozott állásban, ami alaposan megterheli a költségvetést
Fotó: Veres Nándor
Novemberben 1,306 millió közalkalmazottat tartottak nyilván, ami közel 6000-rel több, mint az előző hónapban, de további 255 405 alkalmazott dolgozik az állam, a kormány vagy a helyi hatóságok által ellenőrzött (teljes vagy többségi tulajdonban lévő) cégeknél.
2025. január 23., 17:482025. január 23., 17:48
A költségvetési összegekből fizetett személyek helyzetéről a Profit.ro gazdasági portál számolt be. A közszférában dolgozó személyek száma és az általuk generált költségek annak kapcsán kerültek ismét a figyelem középpontjába, hogy a tavalyi, 8,6 százalékosra becsült költségvetési hiány lefaragása érdekében az állami intézményeknek csökkenteniük kell az alkalmazottak számát.
A parlamentben – a szenátusban és a képviselőházban egyaránt – már bejelentették, hogy mintegy kétszáz fővel csökken az ott dolgozók száma, ami szerdán heves felháborodást és spontán tüntetést váltott ki a felsőházi alkalmazottak körében.
Botrányos körülmények között, az érintettek tiltakozása és pfujolása közepette jelentette be Ilie Bolojan, a szenátus elnöke, hogy a felsőház alkalmazottainak számát 796-ról 618-ra csökkentik.
a Profit.ro számításai szerint. Megjegyzendő, hogy a közalkalmazottak között a pedagógusok és az orvosok is ott vannak. Érdekesség, hogy az állami alkalmazottak több mint 60 százaléka nő. A versenyvizsgával betöltött döntéshozói pozíciók szintjén is ők dominálnak, míg a politikailag kinevezett posztokon (például miniszterek) több a férfi.
A pénzügyminisztérium mintegy 5 százalékos csökkentést írt elő a személyi kiadások, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások terén az állami intézmények számára annak érdekében, hogy az idei hiánycélon belül maradjanak.
A 2025-ös keretnek 12 hónapot kell lefednie a 2024. novemberi szinten, vagyis a közalkalmazottak nem járnak annyira rosszul.
A kiadások nagyon szigorú ellenőrzése, valamint az adóhatóság által behajtott bevételek növekedése a tervek szerint lehetővé teszi a kormány számára, hogy a költségvetési tervben az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az idei évre kitűzött 7 százalékos költségvetési hiánycélon belül maradjon, anélkül, hogy – legalábbis az idei évben – adókat emelne.
Az egész évre vonatkozóan az előrejelzett összeg hasonló növekedési ütemet jelez.
Luxusban él a szenátusi leépítések ellen leghangosabban tiltakozó tanácsadó
Luxuskörülményke között él az a szenátusi tanácsadó, aki a leghangosabban tiltakozott szerdán a parlament folyosóin, amikor Ilie Bolojan, a felsőház elnöke bejelentette, hogy közel 200 fővel csökkentik az alkalmazottak létszámát. „Ez egy spontán tiltakozás. Mi vagyunk azok, akik a folyamatosságot biztosítják. Nem lehet állandóan változtatni a személyzet összetételén. (...) Ha minden alkalommal az elejéről kezdjük, 4 év múlva soha nem lesznek szakembereink. Folyamatos szakosodásra van szükségünk. Azért jöttem össze kollégáimmal, mert a szenátus jelenlegi múlandó vezetése súlyos törvénytelenséget követ el. (...) Az úgynevezett konzultációk során semmit sem vettek figyelembe. A román parlament nem városháza, nem megyei tanács. A román parlament törvényeket hoz. Ha nem lenne a mi szakértelmünk, nem lennének törvények, és nem működhetne a jogállam. Nagyon szeretnénk bíróság elé vinni az intézményt, egy soha nem látott méretű közös fellépés keretében. Nincs szükség átszervezésre, mert a meglévő személyzet biztosítja az intézmény zavartalan működését” – mondta Cristina Tarteață, aki a közlekedési bizottságban tevékenykedik tanácsadóként.
Önéletrajza szerint 2002-ben végzett a Spiru Haret magánegyetemen, majd az Országos Hírszerző Akadémián folytatta tanulmányait. Később a Román Diplomáciai Intézetbe, majd a Nemzetvédelmi Főiskolára járt. 2016-ban kezdte meg a politikatudományok doktori képzését a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetemen (SNSPA).
A Facebook-oldalán 2022-ben tette közzé a Teodor Meleșcanu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója által vezetett doktori disszertációjának borítóját.
Vagyonnyilatkozata szerint van egy Lexus típusú autója, két bukaresti lakása, valamint 25 000 euró értékű órái és ékszerei. Tarteață politikai vonalon, a Szociáldemokrata Párt (PSD) embereként került az intézménybe, két mandátumon keresztül államtitkárként tevékenykedett az idegenforgalmi tárcánál, és a román légiforgalom-irányító, a Romatsa igazgatótanácsának tagja is volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!