Kiadások. Több mint másfél millióan dolgoznak valamilyen, közpénzekből finanszírozott állásban, ami alaposan megterheli a költségvetést
Fotó: Veres Nándor
Novemberben 1,306 millió közalkalmazottat tartottak nyilván, ami közel 6000-rel több, mint az előző hónapban, de további 255 405 alkalmazott dolgozik az állam, a kormány vagy a helyi hatóságok által ellenőrzött (teljes vagy többségi tulajdonban lévő) cégeknél.
2025. január 23., 17:482025. január 23., 17:48
A költségvetési összegekből fizetett személyek helyzetéről a Profit.ro gazdasági portál számolt be. A közszférában dolgozó személyek száma és az általuk generált költségek annak kapcsán kerültek ismét a figyelem középpontjába, hogy a tavalyi, 8,6 százalékosra becsült költségvetési hiány lefaragása érdekében az állami intézményeknek csökkenteniük kell az alkalmazottak számát.
A parlamentben – a szenátusban és a képviselőházban egyaránt – már bejelentették, hogy mintegy kétszáz fővel csökken az ott dolgozók száma, ami szerdán heves felháborodást és spontán tüntetést váltott ki a felsőházi alkalmazottak körében.
Botrányos körülmények között, az érintettek tiltakozása és pfujolása közepette jelentette be Ilie Bolojan, a szenátus elnöke, hogy a felsőház alkalmazottainak számát 796-ról 618-ra csökkentik.
a Profit.ro számításai szerint. Megjegyzendő, hogy a közalkalmazottak között a pedagógusok és az orvosok is ott vannak. Érdekesség, hogy az állami alkalmazottak több mint 60 százaléka nő. A versenyvizsgával betöltött döntéshozói pozíciók szintjén is ők dominálnak, míg a politikailag kinevezett posztokon (például miniszterek) több a férfi.
A pénzügyminisztérium mintegy 5 százalékos csökkentést írt elő a személyi kiadások, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások terén az állami intézmények számára annak érdekében, hogy az idei hiánycélon belül maradjanak.
A 2025-ös keretnek 12 hónapot kell lefednie a 2024. novemberi szinten, vagyis a közalkalmazottak nem járnak annyira rosszul.
A kiadások nagyon szigorú ellenőrzése, valamint az adóhatóság által behajtott bevételek növekedése a tervek szerint lehetővé teszi a kormány számára, hogy a költségvetési tervben az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az idei évre kitűzött 7 százalékos költségvetési hiánycélon belül maradjon, anélkül, hogy – legalábbis az idei évben – adókat emelne.
Az egész évre vonatkozóan az előrejelzett összeg hasonló növekedési ütemet jelez.
Luxusban él a szenátusi leépítések ellen leghangosabban tiltakozó tanácsadó
Luxuskörülményke között él az a szenátusi tanácsadó, aki a leghangosabban tiltakozott szerdán a parlament folyosóin, amikor Ilie Bolojan, a felsőház elnöke bejelentette, hogy közel 200 fővel csökkentik az alkalmazottak létszámát. „Ez egy spontán tiltakozás. Mi vagyunk azok, akik a folyamatosságot biztosítják. Nem lehet állandóan változtatni a személyzet összetételén. (...) Ha minden alkalommal az elejéről kezdjük, 4 év múlva soha nem lesznek szakembereink. Folyamatos szakosodásra van szükségünk. Azért jöttem össze kollégáimmal, mert a szenátus jelenlegi múlandó vezetése súlyos törvénytelenséget követ el. (...) Az úgynevezett konzultációk során semmit sem vettek figyelembe. A román parlament nem városháza, nem megyei tanács. A román parlament törvényeket hoz. Ha nem lenne a mi szakértelmünk, nem lennének törvények, és nem működhetne a jogállam. Nagyon szeretnénk bíróság elé vinni az intézményt, egy soha nem látott méretű közös fellépés keretében. Nincs szükség átszervezésre, mert a meglévő személyzet biztosítja az intézmény zavartalan működését” – mondta Cristina Tarteață, aki a közlekedési bizottságban tevékenykedik tanácsadóként.
Önéletrajza szerint 2002-ben végzett a Spiru Haret magánegyetemen, majd az Országos Hírszerző Akadémián folytatta tanulmányait. Később a Román Diplomáciai Intézetbe, majd a Nemzetvédelmi Főiskolára járt. 2016-ban kezdte meg a politikatudományok doktori képzését a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetemen (SNSPA).
A Facebook-oldalán 2022-ben tette közzé a Teodor Meleșcanu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója által vezetett doktori disszertációjának borítóját.
Vagyonnyilatkozata szerint van egy Lexus típusú autója, két bukaresti lakása, valamint 25 000 euró értékű órái és ékszerei. Tarteață politikai vonalon, a Szociáldemokrata Párt (PSD) embereként került az intézménybe, két mandátumon keresztül államtitkárként tevékenykedett az idegenforgalmi tárcánál, és a román légiforgalom-irányító, a Romatsa igazgatótanácsának tagja is volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!