
Kiadások. Több mint másfél millióan dolgoznak valamilyen, közpénzekből finanszírozott állásban, ami alaposan megterheli a költségvetést
Fotó: Veres Nándor
Novemberben 1,306 millió közalkalmazottat tartottak nyilván, ami közel 6000-rel több, mint az előző hónapban, de további 255 405 alkalmazott dolgozik az állam, a kormány vagy a helyi hatóságok által ellenőrzött (teljes vagy többségi tulajdonban lévő) cégeknél.
2025. január 23., 17:482025. január 23., 17:48
A költségvetési összegekből fizetett személyek helyzetéről a Profit.ro gazdasági portál számolt be. A közszférában dolgozó személyek száma és az általuk generált költségek annak kapcsán kerültek ismét a figyelem középpontjába, hogy a tavalyi, 8,6 százalékosra becsült költségvetési hiány lefaragása érdekében az állami intézményeknek csökkenteniük kell az alkalmazottak számát.
A parlamentben – a szenátusban és a képviselőházban egyaránt – már bejelentették, hogy mintegy kétszáz fővel csökken az ott dolgozók száma, ami szerdán heves felháborodást és spontán tüntetést váltott ki a felsőházi alkalmazottak körében.

Botrányos körülmények között, az érintettek tiltakozása és pfujolása közepette jelentette be Ilie Bolojan, a szenátus elnöke, hogy a felsőház alkalmazottainak számát 796-ról 618-ra csökkentik.
a Profit.ro számításai szerint. Megjegyzendő, hogy a közalkalmazottak között a pedagógusok és az orvosok is ott vannak. Érdekesség, hogy az állami alkalmazottak több mint 60 százaléka nő. A versenyvizsgával betöltött döntéshozói pozíciók szintjén is ők dominálnak, míg a politikailag kinevezett posztokon (például miniszterek) több a férfi.
A pénzügyminisztérium mintegy 5 százalékos csökkentést írt elő a személyi kiadások, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások terén az állami intézmények számára annak érdekében, hogy az idei hiánycélon belül maradjanak.
A 2025-ös keretnek 12 hónapot kell lefednie a 2024. novemberi szinten, vagyis a közalkalmazottak nem járnak annyira rosszul.
A kiadások nagyon szigorú ellenőrzése, valamint az adóhatóság által behajtott bevételek növekedése a tervek szerint lehetővé teszi a kormány számára, hogy a költségvetési tervben az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az idei évre kitűzött 7 százalékos költségvetési hiánycélon belül maradjon, anélkül, hogy – legalábbis az idei évben – adókat emelne.
Az egész évre vonatkozóan az előrejelzett összeg hasonló növekedési ütemet jelez.
Luxusban él a szenátusi leépítések ellen leghangosabban tiltakozó tanácsadó
Luxuskörülményke között él az a szenátusi tanácsadó, aki a leghangosabban tiltakozott szerdán a parlament folyosóin, amikor Ilie Bolojan, a felsőház elnöke bejelentette, hogy közel 200 fővel csökkentik az alkalmazottak létszámát. „Ez egy spontán tiltakozás. Mi vagyunk azok, akik a folyamatosságot biztosítják. Nem lehet állandóan változtatni a személyzet összetételén. (...) Ha minden alkalommal az elejéről kezdjük, 4 év múlva soha nem lesznek szakembereink. Folyamatos szakosodásra van szükségünk. Azért jöttem össze kollégáimmal, mert a szenátus jelenlegi múlandó vezetése súlyos törvénytelenséget követ el. (...) Az úgynevezett konzultációk során semmit sem vettek figyelembe. A román parlament nem városháza, nem megyei tanács. A román parlament törvényeket hoz. Ha nem lenne a mi szakértelmünk, nem lennének törvények, és nem működhetne a jogállam. Nagyon szeretnénk bíróság elé vinni az intézményt, egy soha nem látott méretű közös fellépés keretében. Nincs szükség átszervezésre, mert a meglévő személyzet biztosítja az intézmény zavartalan működését” – mondta Cristina Tarteață, aki a közlekedési bizottságban tevékenykedik tanácsadóként.
Önéletrajza szerint 2002-ben végzett a Spiru Haret magánegyetemen, majd az Országos Hírszerző Akadémián folytatta tanulmányait. Később a Román Diplomáciai Intézetbe, majd a Nemzetvédelmi Főiskolára járt. 2016-ban kezdte meg a politikatudományok doktori képzését a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetemen (SNSPA).
A Facebook-oldalán 2022-ben tette közzé a Teodor Meleșcanu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója által vezetett doktori disszertációjának borítóját.
Vagyonnyilatkozata szerint van egy Lexus típusú autója, két bukaresti lakása, valamint 25 000 euró értékű órái és ékszerei. Tarteață politikai vonalon, a Szociáldemokrata Párt (PSD) embereként került az intézménybe, két mandátumon keresztül államtitkárként tevékenykedett az idegenforgalmi tárcánál, és a román légiforgalom-irányító, a Romatsa igazgatótanácsának tagja is volt.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!