
Traktortúra. Hiába a nagy fizetések, alig találni mezőgazdasági gépkezelőt
Fotó: Pixabay.com
Továbbra sem találni elegendő mezőgazdasági gépkezelőt Romániában, annak ellenére, hogy egyes helyeken – főleg Erdélyben – már 2-3 ezer eurós fizetéseket kínálnak. Az idősebb szakemberek tartanak a modern technológiától, a fiatalokat pedig nem érdekli a mezőgazdaság, a traktorista szakmát egyáltalán nem tartják vonzónak.
2024. május 13., 18:192024. május 13., 18:19
Jelenleg országszerte mintegy 300-400 traktoristát keresnek mindhiába az agrárvállalkozások, óriási a szakemberhiány. A napokban több bukaresti sajtóorgánum is arról számolt be, hogy a régóta fennálló problémára annak ellenére sem találtak megoldást, hogy az alkalmazni vágyók már nyugati fizetésekkel vetekedő bért ajánlanak a mezőgépészeknek.
Akiktől sok esetben azt sem várják el, hogy szakirányú képesítéssel rendelkezzenek: helyben felkészítenék az akár több százezer eurót érő modern munkagépek kezelésére. Melyek kényelmi szintje egyébként a luxusautókéval vetekedik, digitális, intelligens vezérlésüknek köszönhetően a gépkezelőnek szinte csupán a képernyőket kell figyelnie – tehát mér régen meghaladott a nyakig olajos-sáros traktorista képe.
Csakhogy az idősebb szakemberek tartanak a modern technológiától, a fiatalokat pedig nem érdekli a mezőgazdaság, a traktorista szakmát egyáltalán nem tartják vonzónak. Ráadásul az a kevés iskola, ahol még zajlik valamiféle szakirányú képzés, nem készíti fel a diákokat a mai igényeknek megfelelően. A fiatalok zöme pedig csupán azért választ agráriskolát, hogy meglegyen a 12 elvégzett osztálya.
Az Adevărul arra a visszásságra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az Eurostat adatai szerint Románia az Unió legszegényebb országa, a lakosság harmada szegénynek vagy szegénység által veszélyeztetettnek számít, agrárvállalkozók hosszú időn keresztül 10 ezer lejes fizetést kínálva sem találnak traktoristát, a modern gépek a garázsban „rozsdásodnak”. Megjegyzik:
Egy vállalkozó azt is felemlegette, hogy sok romániai ezereurós fizetésért gürcöl külföldön, miközben itthon kétszer annyit is megkereshetne traktoristaként, és még lakbért sem kellene fizetnie – de még sincs elég jelentkező. Ugyanakkor a cikkben megjegyzik: egy traktorista még mindig a 10-15 ezer lejes itthoni fizetés akár dupláját is megkeresheti külföldön.
A Román Televízió egyik adásában arról tájékoztattak, hogy miközben valóban akár 15 ezer lejes, azaz 3000 eurós bért is ajánlanának itthon a gépkezelőknek, azért az átlagkereset a romániai mezőgazdaságban ennél jóval alacsonyabb, mintegy 5000 lej, azaz 1000 euró. Miközben az uniós átlag 2000 euró, Írországban, Olaszországban és Franciaországban a 3000 eurót is meghaladja.
A TVR tájékoztatása szerint minden bizonnyal tovább nőnek a fizetések a romániai agrárágazatban, mely a bruttó hazai termék (GDP) 4-5 százalékát teszi ki. Az országban mintegy 14,7 millió hektárt tesznek ki a mezőgazdasági területek, ezekből körülbelül 10 millió hektár a szántóföld. Viszont több százezer hektár parlagon hever, egyese becslések szerint akár a 2 millió hektárt is elérheti a meg nem művelt földek összterülete.
Amint arról 2021-ben is beszámoltunk, a fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál.
Az erdélyi, székelyföldi gazdák többsége is megvásárolta a korszerű mezőgazdasági gépeket, általában pályázati támogatásból. A tapasztalatok szerint ezeket öt-hat év után még korszerűbbre kell cserélni, mert bizonyos üzemóra után informatikai, elektronikai problémák jelentkeznek, a számítógép letiltja a működést, tehát folyamatosan megújul a mezőgazdasági géppark.

A fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál. A miértekről szakemberekkel beszélgettünk.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
2 hozzászólás