Az előreláthatóság hiánya továbbra is az egyik legnagyobb gond a romániai magánszektor számára – jelentette ki szerdán Steven van Groningen, a Külföldi Befektetők Tanácsa (CIS) alelnöke, miután az országban tevékenykedő vállalkozók képviselői tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben vizsgálódó küldöttségével.
2013. október 30., 16:422013. október 30., 16:42
Mint részletezte, erre a problémára felhívták az ország nemzetközi hitelezőinek a figyelmét is, rámutatva, hogy túl gyakran változnak a törvények, ami pedig kihat a gazdaság növekedési potenciáljára is. „Ha azt akarjuk, hogy emberek, függetlenül attól, hogy külföldiek vagy hazaiak, pénzt fektessenek be, meg kell győznünk őket, hogy az üzleti környezet úgy, ahogy előrelátható, s léteznie kellene egy minél jobban pontra tett egyeztetési mechanizmusnak a politikum és az üzleti szféra között, hogy ne lehessenek meglepetések” – fejtette ki van Groningen.
Szavai viszont arra engedtek következtetni, hogy az IMF képviselőinek ugyan elmondhatják véleményüket, tapasztalataikat, azonban a vállalkozók ennél többet nem tudnak tenni a helyzet rendezése érdekében. Amint arról beszámoltunk, a nemzetközi hitelezők küldöttsége november 5-éig tartózkodik a román fővárosban, ahová azért érkezett kéthetes vizitre, hogy a romániai illetékesekkel tárgyaljon a legutóbbi, idén szeptember 27-én jóváhagyott készenlétihitel-megállapodásban rögzített vállalások teljesítéséről. Szó van egyebek mellett a közelmúlt gazdasági történéseiről, valamint a gazdasági reform prioritásairól. A vizsgálat eredményeit a látogatás végén hozzák majd nyilvánosságra.
Mint ismeretes, szeptember 27-én az IMF vezetőtanácsa egy közel kétmilliárd euró értékű készenléti hitelt hagyott jóvá Romániának, ehhez további kétmilliárd eurót biztosít az Európai Bizottság is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!