Az előreláthatóság hiánya továbbra is az egyik legnagyobb gond a romániai magánszektor számára – jelentette ki szerdán Steven van Groningen, a Külföldi Befektetők Tanácsa (CIS) alelnöke, miután az országban tevékenykedő vállalkozók képviselői tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben vizsgálódó küldöttségével.
2013. október 30., 16:422013. október 30., 16:42
Mint részletezte, erre a problémára felhívták az ország nemzetközi hitelezőinek a figyelmét is, rámutatva, hogy túl gyakran változnak a törvények, ami pedig kihat a gazdaság növekedési potenciáljára is. „Ha azt akarjuk, hogy emberek, függetlenül attól, hogy külföldiek vagy hazaiak, pénzt fektessenek be, meg kell győznünk őket, hogy az üzleti környezet úgy, ahogy előrelátható, s léteznie kellene egy minél jobban pontra tett egyeztetési mechanizmusnak a politikum és az üzleti szféra között, hogy ne lehessenek meglepetések” – fejtette ki van Groningen.
Szavai viszont arra engedtek következtetni, hogy az IMF képviselőinek ugyan elmondhatják véleményüket, tapasztalataikat, azonban a vállalkozók ennél többet nem tudnak tenni a helyzet rendezése érdekében. Amint arról beszámoltunk, a nemzetközi hitelezők küldöttsége november 5-éig tartózkodik a román fővárosban, ahová azért érkezett kéthetes vizitre, hogy a romániai illetékesekkel tárgyaljon a legutóbbi, idén szeptember 27-én jóváhagyott készenlétihitel-megállapodásban rögzített vállalások teljesítéséről. Szó van egyebek mellett a közelmúlt gazdasági történéseiről, valamint a gazdasági reform prioritásairól. A vizsgálat eredményeit a látogatás végén hozzák majd nyilvánosságra.
Mint ismeretes, szeptember 27-én az IMF vezetőtanácsa egy közel kétmilliárd euró értékű készenléti hitelt hagyott jóvá Romániának, ehhez további kétmilliárd eurót biztosít az Európai Bizottság is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!