
Az előreláthatóság hiánya továbbra is az egyik legnagyobb gond a romániai magánszektor számára – jelentette ki szerdán Steven van Groningen, a Külföldi Befektetők Tanácsa (CIS) alelnöke, miután az országban tevékenykedő vállalkozók képviselői tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben vizsgálódó küldöttségével.
2013. október 30., 16:422013. október 30., 16:42
Mint részletezte, erre a problémára felhívták az ország nemzetközi hitelezőinek a figyelmét is, rámutatva, hogy túl gyakran változnak a törvények, ami pedig kihat a gazdaság növekedési potenciáljára is. „Ha azt akarjuk, hogy emberek, függetlenül attól, hogy külföldiek vagy hazaiak, pénzt fektessenek be, meg kell győznünk őket, hogy az üzleti környezet úgy, ahogy előrelátható, s léteznie kellene egy minél jobban pontra tett egyeztetési mechanizmusnak a politikum és az üzleti szféra között, hogy ne lehessenek meglepetések” – fejtette ki van Groningen.
Szavai viszont arra engedtek következtetni, hogy az IMF képviselőinek ugyan elmondhatják véleményüket, tapasztalataikat, azonban a vállalkozók ennél többet nem tudnak tenni a helyzet rendezése érdekében. Amint arról beszámoltunk, a nemzetközi hitelezők küldöttsége november 5-éig tartózkodik a román fővárosban, ahová azért érkezett kéthetes vizitre, hogy a romániai illetékesekkel tárgyaljon a legutóbbi, idén szeptember 27-én jóváhagyott készenlétihitel-megállapodásban rögzített vállalások teljesítéséről. Szó van egyebek mellett a közelmúlt gazdasági történéseiről, valamint a gazdasági reform prioritásairól. A vizsgálat eredményeit a látogatás végén hozzák majd nyilvánosságra.
Mint ismeretes, szeptember 27-én az IMF vezetőtanácsa egy közel kétmilliárd euró értékű készenléti hitelt hagyott jóvá Romániának, ehhez további kétmilliárd eurót biztosít az Európai Bizottság is.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!