Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerőköltségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) – derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.
2016. április 03., 19:052016. április 03., 19:05
2016. április 03., 19:222016. április 03., 19:22
A munkáltatóknak az előző évihez hasonlóan 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5,0 euró) voltak legalacsonyabbak a költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró).
Magyarországon eközben 7,5 eurót kellett fizetni egyórányi munkaerőért az Eurostat szerint 2015-ben, ami 0,2 euróval több, mint 2014-ben, és az ötödik legalacsonyabb érték az Unióban. A lista utolsó öt helyezettje között van még Litvánia (6,8 euró) és Lettország (7,1 euró), míg az első ötbe Dánia és Belgium mellett Svédország (37,4 euró), Luxemburg (36,2 euró) és Franciaország (35,1 euró) fért be. Németország 32,2 euróval a kilencedik helyre került. A visegrádi országok közül Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért, Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6 eurót.
Az Eurostat adatai szerint az átlagos becsült munkaerőköltség uniós szinten 25,0, az eurózónában 29,5 euró volt 2015-ben, ami 2,0 és 1,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A legmagasabb átlagos értéket az ipari szektorban mérték, uniós szinten 25,9, az eurózónában 32,3 eurót. A szolgáltatási szektorban ugyanez az érték 24,9 és 28,6 euró volt tavaly, míg az építőiparban 22,4 és 25,8 eurót regisztrált az Unió statisztikai hivatala.
Az Eurostat által számított munkaerőköltség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő teljes költségéből Franciaországban volt a legmagasabb (33,2 százalék), míg Máltán a legalacsonyabb (6,6 százalék).
Az Eurostat egyébként a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vette figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012-es munkaerő-költség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerő-költség-indexből indult ki. A felmérés nem tartalmazza a mezőgazdaság és a közigazgatási szféra adatait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!