Óriási fizetéseket kapnak az energetikai szektorban tevékenykedő állami vállalatok vezetői. A legnagyobb, 18 ezer lejes fizetést az Electrica Muntenia Nord vezérigazgatója kapja, de az áramszolgáltató vállalat regionális kirendeltségeinek igazgató, illetve ezek helyettesei kivétel nélkül 10 ezer lej fölött keresnek havonta.
2013. április 23., 16:102013. április 23., 16:10
2013. április 23., 16:122013. április 23., 16:12
A kormány kedden közölte az igazgatók márciusi nettó bérének listáját, amely szerint az érintettek többsége tízezer lej fölötti összeget keresett. A Romgaz gázszolgáltató vállalat vezetője 14 ezer lejt keresett múlt hónapban, a tavaly fizetésképtelenné nyilvánított Hidroelectrica igazgatói tisztségéért pedig havi 13 ezer lej jár. A kormány által felsorolt személyek közül a kőolaj- és földgázvezetékek üzemeltetésével foglalkozó Conpet és az Oil Terminal vállalattok vezetői keresik a legkevesebbet, egyenként nettó 4700 lejt. A beszámolóban nem tüntették fel az Oltenia Energetikai Komplexum vezérigazgatójának bérét, források szerint azonban az összeg meghaladja a 21 ezer lejt, vagyis az 5000 eurót.
A dokumentumot Victor Ponta miniszterelnök felszólítására hozták nyilvánosságra, aki élesen bírálta, hogy a „szegény” állami vállalatok vezetői ekkora összegeket keresnek, miközben egy rezidens orvos vagy egy kezdő tanár havi bére alig 1000 lej. „Ebben az országban nincs megfelelő sorrend a prioritások között, ezért meglehetősen furcsa helyzetek alakulnak ki. Szeretném megérteni, hogy a több száz igazgatónak miért jár ötször magasabb fizetés, mint maguknak a minisztereknek. Az állami vállalatok illetékesei mellett ráadásul a szakszervezeti vezetők is kiállnak, igaz, ezért a pénzért én is kiállnék mellettük” – magyarázta Ponta.
A kormányfő a kabinet keddi ülésén ismételten hangsúlyozta a szolidaritási adó bevezetésének szükségességét, ugyanakkor felszólította Daniel Chiţoiu pénzügyi és Constantin Niţă energiaügyi minisztereket, hogy sürgősen intézkedjenek az igazgatói bérek kapcsán, hiszen az állami vállalatok vezetőinek megfelelő arányban hozzá kell járulniuk az állami költségvetéshez. A miniszterelnök már többször javasolta, hogy a 4000 lejnél magasabb fizetésekre 10 százalékos szolidaritási adót kellene kivetni, a többletbevételt pedig szociális programokra fordítani. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: pártja határozottan ellenzi az illeték bevezetését, amelynek következtében amúgy is elenyésző összeg folyna be az államkasszába.
A keddi kormányülésen Ponta arra is felszólította a minisztereket, hogy május elejéig tegyenek eleget az átláthatósági követelményeknek, és hozzák nyilvánosságra a közigazgatásban dolgozó alkalmazottak jövedelmét, eddig ugyanis csak négy tárcavezető tartotta ezt be. „Elvárom, hogy a közpénzeket hatékonyabban használják fel, mint azt az eddigi hagyományok alapján tették. Az állampolgároknak, a sajtónak, a civil szervezeteknek minden egyes elköltött lejről tudniuk kell” – fogalmazott a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sok romániai lakos kénytelen pénzügyi okokból átalakítani étkezési szokásait – derül ki egy, a The Access Alliance kezdeményezésére készült felmérésből.
A kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest Romániában, ami a világjárvány óta a legnagyobb visszaesés – jelentette ki pénteken Feliciu Paraschiv.
A közel-keleti konfliktus miatt fokozódó energiapiaci bizonytalanságra reagálva a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tízpontos intézkedéscsomagot javasol az olajfogyasztás csökkentésére.
Minden eddiginél nagyobb mértékű drágulást eredményezett a romániai üzemanyagpiacon az iráni háború. Péntek reggelre a standard benzin literenkénti ára elérte a 9 lejt.
Drágulnak az építőanyagok is a közel-keleti háború miatt, egyes esetekben 15%-kal emelkednek a romániai árak.
Ismét új gócpont jelent meg a romániai sertéspestis-térképen: szerdán Temes megyében regisztrálták a legfrissebb fertőzést. A jelenség azonban messze nem elszigetelt eset, hanem egy évek óta visszatérő, makacs probléma része.
A költségvetési hiányt korrigálni kell, ellenkező esetben Románia elveszítheti, amit az elmúlt hónapokban elért, beleértve a hitelességét, a külső piacokhoz való hozzáférését és a befektetésre ajánlott országminősítést – jelentette ki Mugur Isărescu.
Stabil és ellátási szempontból jól működik a romániai üzemanyagpiac, a biztonsági készletek feltöltöttsége meghaladja a 102 százalékot – tájékoztatott csütörtökön az energiaügyi minisztérium.
Februárban 1,6 ponttal 48,4-re nőtt a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte csütörtökön a CFA Románia Egyesület.
A nyers adatok szerint januárban 2,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!