Óriási fizetéseket kapnak az energetikai szektorban tevékenykedő állami vállalatok vezetői. A legnagyobb, 18 ezer lejes fizetést az Electrica Muntenia Nord vezérigazgatója kapja, de az áramszolgáltató vállalat regionális kirendeltségeinek igazgató, illetve ezek helyettesei kivétel nélkül 10 ezer lej fölött keresnek havonta.
2013. április 23., 16:102013. április 23., 16:10
2013. április 23., 16:122013. április 23., 16:12
A kormány kedden közölte az igazgatók márciusi nettó bérének listáját, amely szerint az érintettek többsége tízezer lej fölötti összeget keresett. A Romgaz gázszolgáltató vállalat vezetője 14 ezer lejt keresett múlt hónapban, a tavaly fizetésképtelenné nyilvánított Hidroelectrica igazgatói tisztségéért pedig havi 13 ezer lej jár. A kormány által felsorolt személyek közül a kőolaj- és földgázvezetékek üzemeltetésével foglalkozó Conpet és az Oil Terminal vállalattok vezetői keresik a legkevesebbet, egyenként nettó 4700 lejt. A beszámolóban nem tüntették fel az Oltenia Energetikai Komplexum vezérigazgatójának bérét, források szerint azonban az összeg meghaladja a 21 ezer lejt, vagyis az 5000 eurót.
A dokumentumot Victor Ponta miniszterelnök felszólítására hozták nyilvánosságra, aki élesen bírálta, hogy a „szegény” állami vállalatok vezetői ekkora összegeket keresnek, miközben egy rezidens orvos vagy egy kezdő tanár havi bére alig 1000 lej. „Ebben az országban nincs megfelelő sorrend a prioritások között, ezért meglehetősen furcsa helyzetek alakulnak ki. Szeretném megérteni, hogy a több száz igazgatónak miért jár ötször magasabb fizetés, mint maguknak a minisztereknek. Az állami vállalatok illetékesei mellett ráadásul a szakszervezeti vezetők is kiállnak, igaz, ezért a pénzért én is kiállnék mellettük” – magyarázta Ponta.
A kormányfő a kabinet keddi ülésén ismételten hangsúlyozta a szolidaritási adó bevezetésének szükségességét, ugyanakkor felszólította Daniel Chiţoiu pénzügyi és Constantin Niţă energiaügyi minisztereket, hogy sürgősen intézkedjenek az igazgatói bérek kapcsán, hiszen az állami vállalatok vezetőinek megfelelő arányban hozzá kell járulniuk az állami költségvetéshez. A miniszterelnök már többször javasolta, hogy a 4000 lejnél magasabb fizetésekre 10 százalékos szolidaritási adót kellene kivetni, a többletbevételt pedig szociális programokra fordítani. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: pártja határozottan ellenzi az illeték bevezetését, amelynek következtében amúgy is elenyésző összeg folyna be az államkasszába.
A keddi kormányülésen Ponta arra is felszólította a minisztereket, hogy május elejéig tegyenek eleget az átláthatósági követelményeknek, és hozzák nyilvánosságra a közigazgatásban dolgozó alkalmazottak jövedelmét, eddig ugyanis csak négy tárcavezető tartotta ezt be. „Elvárom, hogy a közpénzeket hatékonyabban használják fel, mint azt az eddigi hagyományok alapján tették. Az állampolgároknak, a sajtónak, a civil szervezeteknek minden egyes elköltött lejről tudniuk kell” – fogalmazott a miniszterelnök.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!