A rendelkezésére álló európai uniós alapoknak a felét sem sikerült eddig lehívnia Romániának a 2007–2013-as költségvetési időszakban.
2014. április 14., 17:362014. április 14., 17:36
2014. április 15., 17:132014. április 15., 17:13
Angela Filote, az Európai Bizottság (EB) romániai küldöttségének Bukarestben tartózkodó vezetője (képünkön) hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az EU a hét évre 33 milliárd eurót bocsátott az ország rendelkezésére, ebből Bukarestnek egyelőre 15 milliárd eurót sikerült lehívnia.
Az uniós illetékes ugyanakkor rámutatott: az eddigi statisztika csak a 2013 végéig összegyűjtött adatokat tartalmazza, a költségvetési időszakot azonban csak 2015 végén zárják le, így csak akkor derül ki, hogy Bukarestnek mekkora összeget sikerült felhasználnia.
„A 15 milliárd eurót az ország főként mezőgazdasági és vidékfejlesztési projektekre fordította, a két ágazatban Románia különösen jól áll. Az összegből egyébként 8800 új munkahely létesült, ebből 600 a kutatási ágazatban, amely az unió számára prioritást jelent a válságból való kilábalás, illetve a versenyképesség növelése szempontjából” – magyarázta Angela Filote. Hozzátette: a lehívott összegből több mint 1200 kis- és közepes vállalkozást támogattak, illetve mintegy ezer kilométer utat újítottak fel.
Az EB küldöttségének vezetője arról is beszámolt, hogy Románia számára a következő, 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban ennél nagyobb összeget biztosít az EU: az ország összesen 39,3 milliárd eurót hívhat le, ebből közel 20 milliárd eurót mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre, az összeg többi részét pedig regionális fejlesztésre, valamint gazdasági és szociális fejlesztésre fordíthat.
Angela Filote ugyanakkor megjegyezte: az uniós alapok lehívása terén fontosabbak a minőségi, mint a mennyiségi szempontok. „A hangsúlyt arra kell fektetnünk, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegből milyen értéket teremt az ország, mennyire sikeres projekteket valósít meg hosszú távon” – vélekedett Filote. Hozzátette: az EU-s alapok lehívására vonatkozó szabályok azért szigorúak, hogy kizárják a csalás lehetőségét.
Az Európai Bizottság hétfőn Bukarestben a Structural tanácsadói csoporttal együttműködve konferenciasorozatot indított el, amelynek keretében ebben az évben az ország több városában szerveznek eseményeket a témában, emellett bemutatják azokat a projekteket, amelyek uniós pénzekből valósultak meg.
„Ez az év döntő fontosságú Románia számára az alapok tekintetében. Tapasztalataink szerint az ország egyes régióiban sikerült nagyszerű beruházásokat megvalósítani, más térségekben azonban jelentős a lemaradás” – hívta fel a figyelmet Dan Barna, a tanácsadói csoport igazgatója a sajtótájékoztatón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!