
Fotó: Ilusztráció
2012. november 01., 14:482012. november 01., 14:48
Radu Timiş elmondta, az elektromos energia és a földgáz árának növelése miatt az elmúlt hónapokban már 15 százalékkal voltak kénytelenek drágítani a hústermékeket. „A fogyasztók zsebében egyre kevesebb pénz van, így visszaesett a vásárlói kedv, a lakosság pedig egyre olcsóbb és egészségtelenebb termékeket fogyasztanak. A húsfeldolgozók eközben év elejéhez képest már 25 százalékkal fizetnek többet a nyersanyagokért” – panaszolta Timiş.
A termelők sem föltétlenül értenek egyet a hústermékek drágításával, a jelenlegi körülmények között azonban legalább 10 százalékos áremelésre lesz szükség karácsonyig - mondta. Az ARC vezetője szerint kérdéses, hogy a piac elbírja-e a növekedést.
Ioan Ladoşi, a sertéshús-feldolgozásért felelős egyesület elnöke szerint a disznóhúsért a mostanihoz képest akár 15 százalékkal is többet kell majd fizetni a téli ünnepek környékén. „Ennél nagyobb mértékű áremelésre lenne szükség, a fogyasztói piac azonban többet már nem bírna el. Országos szinten, karácsony környékén mintegy hárommillió disznót vágnak le az emberek saját otthonukban, ez pedig nagyon ártalmas a piac számára” – vélekedett Ladoşi.
A szárnyashús-feldolgozók sincsenek jobb helyzetben, az illetékesek szerint ugyanis több vállalat az előállításra költött összeget sem tudja visszahozni eladásokból. A szakemberek rámutattak, több feldolgozó közel áll a csődhöz, azonnali megoldást pedig az adó- és illetékcsökkentés jelentene, ezzel ugyanis a csalások és sikkasztások száma is visszaszorulna. „A szárnyashús-feldolgozók jobban járnának, ha az állatok ellátására megvásárolt gabonaféléket adnák el a hús helyett” – jegyezte meg Ilie Van, a szárnyasok értékesítéséért felelős egyesület vezetője. A szakértő ugyanakkor hozzátette, a csirkehús-feldolgozók nem emelhetik tovább az árakat, ugyanis elérték a maximális értéket, amelyen még értékesíthetik termékeiket.
A szakegyesületek adatai szerint egyébként a legkeresettebb hústermék Romániában a sertésből készült termékek, melyek a lakosság által elfogyasztott mennyiség mintegy felét teszi ki. Romániában az évi húsfogyasztás személyenként körülbelül 60 kilogramm, így egy állampolgár évente mintegy 30 kilogramm disznóhúst fogyaszt, míg például szárnyasokból ez az arány 15-20 kilogramm, szarvasmarha esetében pedig 6 kilogramm. A romániai húsfogyasztás egyébként alulmarad az európai uniós átlaghoz képest. Az EU-ban évente személyenként 40-45 kilogramm sertéshús, 24 kilogramm szárnyasokból készült termék fogy, a romániai 10 százalékhoz képest pedig az unióban a teljes fogyasztás 40 százalékát teszi ki a szarvasmarhahús.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.