Tíz éve, 2005. július elsején vezette be a Román Nemzeti Bank (BNR) az úgynevezett erős lejt, ami azzal járt, hogy a bankjegyek végéről levágtak négy nullást, így lett például a 10 ezer lejből 1 RON.
2015. június 25., 17:422015. június 25., 17:42
A BNR többek között azért látta szükségét a fizetőeszköz megreformálásának, mert a rengeteg zérós miatt meglehetősen nehézkessé és bonyolulttá váltak a banki tranzakciók.
Az átállás megkönnyítése érdekében a régi bankjegyek 2006. december végéig érvényben maradtak, így másfél évig párhuzamosan használta az ország a „négynullás” és az ezek nélküli pénzt. Az új bankjegyek kinézetükben és méretükben is azonosak voltak a régiekkel, a központi jegybank ugyanakkor bevezette a 200 és az 500 lejes bankjegyeket.
Dan Suciu, a BNR szóvivője nemrég elmondta: még most, tíz évvel az átváltás után is gyakori, hogy a lakosság „milliókban beszél”, azaz a régi értékben fejezi ki az összeget. Suciu szerint ez nem kifejezetten helyi jelenség, a nyugati, már eurót használó országokban is előfordul, hogy a „banki tranzakciókban nem jártas emberek” a régi helyi pénznemben fejezik ki valaminek az értékét.
Az erős lej bevezetésekor egyébként mindenki arra számított, hogy az új bankjegyek csak néhány évig lesznek forgalomban, hamarosan ugyanis Romániában is bevezetik az eurót, mostanában azonban ennek határidejét is folyamatosan eltolják.
Az évforduló kapcsán a Ziarul Financiar gazdasági lap arról számolt be, hogy a külföldi beruházók 2008 után nem igazán érdeklődtek Románia iránt: míg az Európai Unióba való belépés évében, 2007-ben 15700 külföldi céget alapítottak, 2008-ban pedig 12200-at, hat éve a többségében külföldi tőkével indított vállalkozások száma alig éri el átlagosan a 6800-at.
A negatív rekordot tavaly sikerült megdönteni, 2014-ben ugyanis alig 6200 céget hoztak létre más országból érkező beruházók. A legjobb év ugyanakkor 2004 volt, akkor ugyanis több mint 10 ezer külföldi céget indítottak Romániában, a 2008-ig tartó időszakban pedig a befektetők valósággal megrohamozták az országot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!