
Több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
2025. március 28., 16:422025. március 28., 16:42
A havi átlagnyugdíj 2581 lej volt 2024-ben Romániában, 22,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a nyugdíjasok száma 21 ezer fővel, 4,959 millióra csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (NIS) pénteken közzétett adataiból.
A 2581 lejes átlagot a nyugdíjasok valamennyi kategóriáját figyelembe véve mérték, tehát ide a társadalombiztosítási, illetve egyéb besorolású, például rokkantsági vagy hozzátartozói juttatásban részesülőket is beszámították.
Az INS szerint a teljes járulékfizetési időszakkal rendelkezők (adózás előtti) átlagos nettó nominális állami társadalombiztosítási öregségi nyugdíja a nettó átlagkereset 53,9 százalékát tette ki (az előző évi 50,2%-kal szemben).
Egyébként a tb-nyugdíjban részesülők a nyugellátásra jogosultak 92,56%-át tették ki; korengedményes juttatást az ellátásban részesülők 2,16%-a kapott. Országos szinten az állami tb-nyugdíjasok és az alkalmazottak átlagos létszámát tekintve 10 dolgozóra 8 nyugdíjas jutott. Ez az arány jelentős eltéréseket mutat területi lebontásban:
Tavaly 10 dolgozóra 8 nyugdíjas jutott Romániában
Fotó: László Ildikó
Szintén nagy eltéréseket mutat földrajzi összevetésben a rendes átlagnyugdíj összege, a legkisebb és a legnagyobb juttatás között 1251 lej a különbség.
A legkisebb tb-átlagnyugdíjat 2024-ben Kárpátokon túli térségekben, Botoșani (1946 lej), Vrancea (1969), Giurgiu (1976) és Vaslui (1998) megyében jegyezték. A másik oldalon a legmagasabb átlagnyugdíjjal Hunyad megye (3197), Bukarest (3115), illetve Gorj (2896) és Brassó megye (2892) „büszkélkedhet”.
Első ránézésre megdöbbentőnek tűnhet a dél-erdélyi Hunyad megye éllovas szerepe – amely még a fővárost is megelőzi –, de tudni kell, hogy a manapság igen elmaradottnak elkönyvelt térség nyugdíjak tekintetében rendszerint az élbolyban kap helyet.
Példának kiváló annak az erdélyi bányásznak az esete, aki tavaly ősszel azzal állt a sajtó elé, hogy az új nyugdíjtörvény újraszámításai nyomán 5800 lejjel csökkent a nyugdíja – ami több szempontból is sokkoló. Mint kiderült, a bányászmérnök – aki 22 évet a föld alatt, csaknem két évtizedet pedig felszíni üzemben dolgozott le – addig több mint 15 ezer lejes nyugdíjat kapott. Végül megnyugtatták, hogy továbbra is az eredeti összeget utalják neki, ugyanis csökkenés esetén újraszámítás után is a régi nyugdíjat utalják neki.
Ami kicsivel kevesebb, mint az államfői fizetés, és kicsivel több, mint a miniszterelnök havi bére. Egyébként a Fehér megyei bányászról kiderült, hogy
Mindez olyan körülmények között történhet meg, hogy például a sokat vitatott különnyugdíjak esetében már több kategóriában a korábban kapott fizetés 65-80 százalékában maximálták az időskori állami juttatást.
Fiatalon megérte? Nagy nyugdíjat kapnak a bányászok
Fotó: Pixabay.com
A dél-erdélyi közigazgatási egység Teleorman, Vrancea, Vâlcea, Vaslui, illetve a székelyföldi Hargita megyével közösen rendre a sereghajtók között kullog e tekintetben.
Igaz, havi lebontásban a legfrissebb adatok szerint Hunyad 4100 lej fölé tornászta magát, és januárban kikerült a legutolsó három megye közül. Egyébként idén januárban 5328 lej volt az országos nettó átlagfizetés (ami visszaesés a decemberben mért 5645 lejhez képest). A legnagyobb összegeket Bukarest (6749), illetve Kolozs (6335) és Temes megye (5755) szolgáltatta. A sereghajtók között Vranceát (3960), Vâlceát (4047) és Vasluit (4089) találjuk.

A tavalyi negyedik negyedévben az előzőhöz viszonyítva 12,2 százalékkal 2898 lejre emelkedett az átlagnyugdíj Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

A kormány elfogad egy jogszabályt, amelyik megakadályozza, hogy a jövőben 100 000 eurós nagyságrendű prémiumokat kapjanak nyugdíjazásukkor a Romsilva vezető beosztású alkalmazottai – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Idén februárban 4 664 662 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 31 906-tal kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2757 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!