Több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
2025. március 28., 16:422025. március 28., 16:42
A havi átlagnyugdíj 2581 lej volt 2024-ben Romániában, 22,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a nyugdíjasok száma 21 ezer fővel, 4,959 millióra csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (NIS) pénteken közzétett adataiból.
A 2581 lejes átlagot a nyugdíjasok valamennyi kategóriáját figyelembe véve mérték, tehát ide a társadalombiztosítási, illetve egyéb besorolású, például rokkantsági vagy hozzátartozói juttatásban részesülőket is beszámították.
Az INS szerint a teljes járulékfizetési időszakkal rendelkezők (adózás előtti) átlagos nettó nominális állami társadalombiztosítási öregségi nyugdíja a nettó átlagkereset 53,9 százalékát tette ki (az előző évi 50,2%-kal szemben).
Egyébként a tb-nyugdíjban részesülők a nyugellátásra jogosultak 92,56%-át tették ki; korengedményes juttatást az ellátásban részesülők 2,16%-a kapott. Országos szinten az állami tb-nyugdíjasok és az alkalmazottak átlagos létszámát tekintve 10 dolgozóra 8 nyugdíjas jutott. Ez az arány jelentős eltéréseket mutat területi lebontásban:
Tavaly 10 dolgozóra 8 nyugdíjas jutott Romániában
Fotó: László Ildikó
Szintén nagy eltéréseket mutat földrajzi összevetésben a rendes átlagnyugdíj összege, a legkisebb és a legnagyobb juttatás között 1251 lej a különbség.
A legkisebb tb-átlagnyugdíjat 2024-ben Kárpátokon túli térségekben, Botoșani (1946 lej), Vrancea (1969), Giurgiu (1976) és Vaslui (1998) megyében jegyezték. A másik oldalon a legmagasabb átlagnyugdíjjal Hunyad megye (3197), Bukarest (3115), illetve Gorj (2896) és Brassó megye (2892) „büszkélkedhet”.
Első ránézésre megdöbbentőnek tűnhet a dél-erdélyi Hunyad megye éllovas szerepe – amely még a fővárost is megelőzi –, de tudni kell, hogy a manapság igen elmaradottnak elkönyvelt térség nyugdíjak tekintetében rendszerint az élbolyban kap helyet.
Példának kiváló annak az erdélyi bányásznak az esete, aki tavaly ősszel azzal állt a sajtó elé, hogy az új nyugdíjtörvény újraszámításai nyomán 5800 lejjel csökkent a nyugdíja – ami több szempontból is sokkoló. Mint kiderült, a bányászmérnök – aki 22 évet a föld alatt, csaknem két évtizedet pedig felszíni üzemben dolgozott le – addig több mint 15 ezer lejes nyugdíjat kapott. Végül megnyugtatták, hogy továbbra is az eredeti összeget utalják neki, ugyanis csökkenés esetén újraszámítás után is a régi nyugdíjat utalják neki.
Ami kicsivel kevesebb, mint az államfői fizetés, és kicsivel több, mint a miniszterelnök havi bére. Egyébként a Fehér megyei bányászról kiderült, hogy
Mindez olyan körülmények között történhet meg, hogy például a sokat vitatott különnyugdíjak esetében már több kategóriában a korábban kapott fizetés 65-80 százalékában maximálták az időskori állami juttatást.
Fiatalon megérte? Nagy nyugdíjat kapnak a bányászok
Fotó: Pixabay.com
A dél-erdélyi közigazgatási egység Teleorman, Vrancea, Vâlcea, Vaslui, illetve a székelyföldi Hargita megyével közösen rendre a sereghajtók között kullog e tekintetben.
Igaz, havi lebontásban a legfrissebb adatok szerint Hunyad 4100 lej fölé tornászta magát, és januárban kikerült a legutolsó három megye közül. Egyébként idén januárban 5328 lej volt az országos nettó átlagfizetés (ami visszaesés a decemberben mért 5645 lejhez képest). A legnagyobb összegeket Bukarest (6749), illetve Kolozs (6335) és Temes megye (5755) szolgáltatta. A sereghajtók között Vranceát (3960), Vâlceát (4047) és Vasluit (4089) találjuk.
A tavalyi negyedik negyedévben az előzőhöz viszonyítva 12,2 százalékkal 2898 lejre emelkedett az átlagnyugdíj Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A kormány elfogad egy jogszabályt, amelyik megakadályozza, hogy a jövőben 100 000 eurós nagyságrendű prémiumokat kapjanak nyugdíjazásukkor a Romsilva vezető beosztású alkalmazottai – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Idén februárban 4 664 662 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 31 906-tal kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2757 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!