Tilos lett a kenyérfestés

A sütőipari vállalkozók szerint jó döntés volt a szabályozás, hiszen ilyen módon ki lehet szűrni a tisztességtelen konkurenciát.

Jellemző a csalás

Mint a Krónika által megkérdezett szakemberektől megtudtuk, főként a barna vagy félbarna kenyerek esetében jellemző a színezékek használata, a 650-es fehér liszt ugyanis lényegesebben olcsóbb, mint a barna, így megéri csalni.

Varza Emese, a Kovászna megyei Szotyorban működő Zoemia pékség társtulajdonosa lapunknak elmondta, valóban gondot jelent, hogy nem minden pékség azt tünteti fel a kenyér címkéjén, amit tartalmaz. Tőle tudjuk, hogy a kenyeret be kell vizsgáltatni, de van lehetőség csalásra is. Hiszen a pék megteheti, hogy a laboratóriumba vitt termékbe nem tesz adalékanyagot, de az eladásra szánt mennyiségbe ár igen. „A vásárlók sem mindig tudják, hogy mi a jó, például a mi a barna kenyerünk nem nagyon fogy, mert azt mondják, nem elég sötét. Azért nem az, mert nincs benne festék” – magyarázta a szotyori pékség tulajdonosa.

Székely János, az egrestői Eldi pékség részlegvezetője szerint eközben a pékségek azért kényszerültek színezékeket használni, mivel jelenleg Romániában a malmok nem tudnak elegendő mennyiségű barna lisztet előállítani.

„Az történt ugyanis, hogy a kommunizmusban nagyon sok fekete kenyeret ettünk, és a változások után a nagy gyárak, pékségek Németországból olyan malmokat rendeltek, amelyek csak korpa és fehér liszt előállítására alkalmasak. Csakhogy 10-15 év után a fogyasztók kezdték megérteni, hogy a túl fehér kenyér nem a legegészségesebb, ezért kezdték a teljes kiőrlésű, félbarna, rozs vagy graham kenyeret keresni. Ezek iránt a kereslet egyre inkább nőtt, a meglevő malmok azonban nem tudtak megfelelő mennyiségű barna lisztet előállítani. Ezért a gyártók pergelt rozslisztet, karamellt vagy kakaót használtak, a fehér kenyeret megfestették és fekete kenyérként adták el, vagyis csaltak” – ecsetelte tapasztalatait a szakember.

Hozzátette: így a fogyasztók hiába várták, hogy a fekete kenyértől fogyjanak, vagy egészségesebbek legyenek. „Szeretném hangsúlyozni, hogy a mi pékségünk soha nem használt, és nem is fog használni színezéket a félbarna, barna kenyér előállításakor, mert több, nagy kapacitású fekete lisztet előállító pékséggel van szerződésünk. Az sem mellékes, hogy a fekete és félbarna liszt olcsóbb, mint a fehér liszt, így értelmetlen lenne megfestenünk a kenyeret” – mondta a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a fekete és félbarna lisztből készült termékekben több a rost és a vitamin, hiszen a búza héjából többet őrölnek bele.

Egyelőre nem lesz rajtaütés

Egyelőre úgy tűnik, hogy a rendelet hatályba lépésével egy időben még nem lesznek a korábbinál fokozottabb hatósági ellenőrzések. Kovászna megyében például szerdától kezdődően szúrópróba-szerűen készülnek ellenőrizni a kenyér összetételét, és valamelyik nagyváros laboratóriumában vizsgálják majd meg, hogy tartalmaz-e vagy sem festékanyagot – közölte kedden a Krónika érdeklődésére Sikó Barabási Sándor.

A Kovászna megyei élelmiszerbiztonsági hatóság igazgatója elmondta, eddig nem kellett foglalkozniuk a kenyér és a pékárú összetételével, mert erre nem volt szabályozás. Ugyanakkor saját laboratóriumukban nem is tudják a festékanyagot kimutatni a kenyérben, ezért valószínű, hogy az országban néhány labort akkreditálnak majd, amelyek alkalmasnak lesznek erre a feladatra, és a szúrópróba ellenőrzés során vett mintákat ezekbe fogják elküldeni. „Egyelőre még nem kaptunk utasítást erre vonatkozóan” – mondta a háromszéki szakember.

Az országos rendelet hatályra lépése nyomán egyelőre Bihar megyében sem nem kell fokozott ellenőrzésekre számítani. Adela Baziliu, megyei fogyasztóvédelmi felügyelő tájékoztatása szerit ők mostanáig is havonta küldtek erre vonatkozóan jelentést a központi hatóságnak, de arra nem volt példa, hogy színezőanyag használata miatt büntetniük kellett volna.

„Többnyire az történt, hogy a barna kenyérként feltüntetett termék összetevői listáján a fehér búzaliszt szerepelt az első helyen, barna lisztet pedig csak kisebb arányban tartalmazott. Az ilyen terméket barna lisztet tartalmazó kenyérként kellett volna forgalmazni” – magyarázta az illetékes. Erre vonatkozó panaszok viszont hozzájuk nem érkezett, napi ellenőrzéseik során fedezték fel a szabálytalanságot.

 „A kenyérnek meg kell felelnie bizonyos standardoknak, vannak bizonyos színezékek, adalékok amelyeket nem tartalmazhatnak” – szögezte le ugyanakkor lapunknak Remus Moţoc, a Bihar megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság vezetője, aki hivatalos értesítést még nem kapott a fogyasztóvédelmi hatóság ma hatályra lépő rendeletéről. Tájékoztatása szerint a fogyasztóvédelmiekhez hasonlóan ők eddig is rendszeresen tartottak ellenőrzéseket, több esetben pedig nem csak pénzbírságot szabtak ki, hanem teljes árukészleteket foglaltak le tiltólistán szereplő adalékanyagok miatt.

Bálint Eszter, Bíró Blanka, Simon Virág, Vásárhely-Nyemec Réka