Betemetett közpénzek. A konzultáns cég képviselőjének naponta jelen kell lennie az építkezésnél, látnia kell, ha indokolt a többletkiadás
Fotó: Rab Zoltán
Mintegy 140 millió eurónak megfelelő kártérítést folyósított a román állam 2019 óta az autópálya-építőknek és az országutak felújításán dolgozó vállalkozóknak, többnyire az állami hivatalok hibájából. Cătălin Drulă szállítási miniszter szerint a megoldás az, ha alaposabban előkészítik a projekteket, az RMDSZ szakpolitikusa az intézményi tevékenység összehangolását hiányolja.
2021. június 22., 09:042021. június 22., 09:04
Az elmúlt két évben összesen 686 millió euró kártérítést fizetett a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) az autópályákat építő és az országutakat korszerűsítő cégeknek. Elemzők kiszámolták, hogy ennyi pénzből az észak-erdélyi autópálya 12 kilométeres szakaszát lehetett volna megépíteni. A CNAIR költségvetését a jövőben is csökkentik a különböző kártérítések, hiszen
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, szállításügyi szakpolitikus lapunknak elmondta, a román államnak lennének kapaszkodói, hogy ne kelljen kártérítéseket fizessen az útépítő cégeknek, ám hiányzik a felelősségvállalás, az intézmények munkájának összehangolása.
A cégek legtöbbször azért nyernek a bíróságon, mert arra hivatkoznak, hogy az állam nem tett eleget a kötelezettségeinek, nem végezte el időben a kisajátításokat, vagy elavult, íróasztal mellett készült tervek alapján írt ki közbeszerzést. A legtöbb kárpótlást a görög Aktor cégnek kénytelen kifizetni a román állam, miután idén tavasszal a párizsi választott bíróság 101 millió eurós kártérítést ítélt meg a Karánszebes és Domașnea közötti 6-os számú országút 41 kilométeres szakaszának felújítására kötött szerződés kapcsán a társaság javára; a munkálat még 2005 és 2011 között zajlott.
További 87 millió euró kártérítésre jogosult az olasz Astaldi a Konstancáig vezető sztráda megépítése során adódott nehézségekért. A spanyol FCC cég is jelentős összegű kártérítést kapott a konstancai terelőút és az Arad–Temesvár-autópálya munkálataiért. Az összesen 686 millió euróra rúgó, már kifizetett kártérítésen túlmenően a román hatóságoknak további 236 millió eurót kell részletekben törleszteniük az olasz Salini cég felé, amiért 2017-ben az akkori kormány egyoldalúan felbontotta a Lugos–Déva-autópálya második szakaszának építésére kötött szerződést. A görög Aktor még további 28 millió lejre számít, amiért az állam nem fejezte be időben a kisajátításokat a Szászsebes–Torda-autópálya 24 kilométeres szakaszának nyomvonalán.
Cătălin Drulă szállítási miniszter úgy véli, csak úgy lehet kivédeni, hogy az állam ne fizessen kártérítést a cégeknek, ha jobban előkészítik a terveket. Szerinte ha komolyan elvégzik a projektek előkészítését, akkor a piac kitisztul, a kivitelezők pedig nem a perekre, hanem a munkára összpontosítanak.
– vélekedik a tárcavezető.
A nemzetközi nagyberuházások a FIDIC modellszerződések alapján történnek, amelyek 1905-ben jelentek meg Belgiumban, majd az európai mérnökök véglegesítették. Benedek Zakariás parlamenti képviselő lapunknak elmondta, Románia a FIDIC sárga és piros könyveivel dolgozik, amelyek közül a sárga magában foglalja a tervezést és a kivitelezést, a piros csak a kivitelezést. Ha a szerződésben a tervezés és a kivitelezés szerepel, akkor a kisajátítás a CNAIR feladata, viszont az engedélyek és a véleményezések beszerzése a cégre hárul. Mindkét esetben vannak csúszások, amiket a hatóságok késlekedése okoz, például
További akadályokat jelent, hogy nehézkesen, késve kapják meg a cégek az engedélyeket. Például a Nagyenyed és Gyulafehérvár közötti autópálya esetében a Transgaz kibocsátott egy engedélyt, ám utólag kiderült, hogy a nyomvonalon van egy nagy gázszállító vezeték. „A földgázszállító társaság arra hivatkozott, hogy csak tájékoztató bizonylatot adott ki, nem engedélyt, holott ilyen nincs is a szabályozásban” – részletezte lapunknak Benedek Zakariás.
Szintén rést üt a szerződés lebonyolításában, ha a kivitelező többletmunka és -költség jóváhagyását kéri a megrendelőtől. Például ha úgy értékelik, hogy többet kell ásni, a konzultáns cég küld egy átiratot a megrendelőnek, akinek 28 napon belül válaszolnia, ha ezt nem teszi meg határidőre, a cég már számlázza is a pluszköltséget.
– hívta fel a figyelmet a buktatókra az RMDSZ szakpolitikusa.
A választott bíróságon viszont tovább folytatódnak a bonyodalmak, mert hogy védekezni tudjon, a román útügyi hatóságnak letétbe kell helyeznie egy 250 ezer eurós vagyoni biztosítékot, amit azonban az állami hivatalnokok nem mernek megtenni, tartva a számvevőszéktől. Ez viszont azzal jár, hogy a bíróság az esetek 90 százalékában a felperes cégnek ad igazat, és már nem a 250 ezer eurós kauciót kell kifizetni, amit vissza is kapnának, ha megnyerik a pert, hanem a több százmilliós kártérítést.
Benedek Zakariás példaként említette, hogy a CNAIR felbontotta a spanyol céggel a Déva–Lugos-autópálya építésére kötött szerződést, amikor a munkálatok 96 százaléka már elkészült, a cég perelt, így
A román állam a hazai bíróságokon próbál védekezni, de amikor belépett az Európai Unióba, vállalta, hogy a FIDIC- szerződéseket a párizsi választott bíróságon tárgyalják.
Benedek Zakariás kezdeményezte az építkezés minőségére vonatkozó 1995/10-es számú törvény módosítását, beiktatva a konzultáns cégek felelősségét is. „Valakinek vállalnia kell a felelősséget a csúszásokért, késésekért, a konzultáns cég nap mint nap jelen van az építkezésnél, látnia kell, ha indokolt a többletkiadás, és időben kellene lépnie” – fejtette ki a szállítási szakpolitikus. Felidézte, hogy
„Azon a vidéken az 1800-as években láttak utoljára medvét. Ha bebizonyosodik, hogy a civil szervezet tévedett, feleslegesen állíttatta le a munkát, ez esetben fizesse ki a kárt” – szögezte le Benedek Zakariás.
A parlamenti képviselő arra is rámutatott, sok esetben az előtervek már úgy készülnek, hogy a kivitelező előre tudja, hol fogja leállítani a munkát, hogy több pénzt kérhessen. Erre jó példa Marosvásárhely terelőútja, ahol azért áll az építkezés, mert egy dombot – 3 millió köbméter földet – el kell hordani, ám ez nem szerepelt a szerződésben. Benedek szerint nem életszerű, hogy aki az előtervet, majd a tervet készítette, nem látta, hogy ott van a domb, és ez csak utólag derült ki. A szakpolitikus arra is kitért, hogy a Nagyenyed és Gyulafehérvár közötti autópályát már 2016-ban be kellett volna fejezni, ám ez máig nem történt meg.
„Ha a román állam is kártérítést követelne az építő cégtől azokért a balesetekért, melyek ebben az időszakban az érintett szakaszon történtek, a kivitelező is elgondolkodna, hogy nem érdemes eurómilliókat kifizetnie a késlekedésért, és felgyorsulna az autópálya-építés. Lennének az államnak is kapaszkodói, de több komolyságra és felelősségvállalásra lenne szükség” – összegezte a Krónikának Benedek Zakariás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!