Hirdetés

Termálvizekkel a turizmusért

A romániai turizmus akár hasznot is húzhat az ágazatot jelenleg sujtó gazdasági válságból, amennyiben beigazolódnak a szakemberek azon előrejelzései, hogy a nyugat-európai turisták az egzotikus helyszínek helyett inkább a kelet-közép-európai régió országaiban, köztük Romániában töltik majd szabadságukat. Ehhez azonban jelentős infrastrukturális fejlesztésekre, és az utazási kedvet stimuláló intézkedésekre van szükség.

Bálint Eszter

Túrós-Bense Levente

2009. január 16., 09:392009. január 16., 09:39

Mint a statisztikai hivatal nemrég kiadott jelentése rámutat, a tavalyi év tizenegyedik hónapjában a Romániába érkező külföldi turisták száma közel 15 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Elsősorban a pénzügyi válság hatásainak tudható be, hogy a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek a korábbi évekkel ellentétben rövidebbre fogták vakációjukat, így a szállodában eltöltött vendégéjszakák száma  átlagosan 11 százalékkal volt kevesebb 2007 novemberéhez képest.

Ennek ellenére a gazdasági válság akár jótékony hatással is lehet a romániai turizmusra – nyilatkozta a Krónikának Traian Bădulescu, az utazási irodákat tömörítő egyesület (ANAT) szóvivője. Mint Traian Bădulescu, az utazási irodákat tömörítő egyesület (ANAT) szóvivője hangsúlyozta, mivel a pénzügyi válság hosszabb távon érezteti majd hatását, mint azt korábban gondoltuk, a turisták utazási szokásaiban várhatóan változás áll majd be. A hosszú és drága egzotikus utak helyett inkább a közelebbi célpontokat részesítik majd előnyben, a nyugat-európai polgárok a Maldív-szigetek helyett a kelet-közép-európai régió országaiba, köztük Magyarországra vagy Romániába utaznak majd. Magyarország Romániával szemben jókora lépéselőnyben van, hiszen a szomszédos ország méltán híres hévizeiről, illetve a turizmusban nyújtott magas színvonalú szolgáltatásairól.

Amennyiben Románia is be kíván szállni a turistákért folyó harcba, a hiányosságokat sürgősen pótolni kell – magyarázta Bădulescu. Ehhez természetesen jelentős fejlesztések szükségesek, mert ugyan az ország rendkívüli természeti adottságokkal rendelkezik, a szálláshelyek, illetve a kapcsolódó szolgáltatások terén van még mit javítani – tette hozzá a szóvivő. Románia Európa gyógyvizeinek közel egyharmadával rendelkezik, Bukarest alatt például hatalmas mennyiségű gyógyhatású termálvíz található, amiről eddig vagy nem tudtak, vagy nem beszéltek. A hőforrás kiaknázásával és európai színvonalú vendéglátóegységek kiépítésével reményeink szerint a főváros pár éven belül a külföldi és belföldi vendégek kedvelt célpontjává válhat – mondta Bădulescu. Mint hangsúlyozta, külföldi vendégek mellett a belföldi potenciális utazni vágyókat is meg szeretné nyerni az ANAT.

Turizmusmentő ötletek

A hazai turizmus fellendítése érdekében az egyesület egy sor intézkedést javasolt a kormánynak, valamint a vendéglátóegységeknek, amelyek közül egy-két dolgot máris sikerült elfogadtatni. Így például közel 300 szállásadó hely jelezte részvételi szándékát abban az akcióban, ami február elsején indul, és kedvező feltételek mellett kínál nyaralási lehetőséget az országban. Közülük 20-szal már meg is kötötték a szerződést. Az országos szinten meghirdetett programban az, aki nyári szabadságát az országban kívánja tölteni, és február 1. és március 31. között lefoglalja szálláshelyét, 20–30 százalékos kedvezményt kaphat az igénybe vett szolgáltatások függvényében. Foglalni az ANAT-hoz csatlakozott utazási irodákban lehet.

Az üdülési csekkekre is számítanak

Az ANAT idei elsődleges célja a turisták számának növelése a profittal szemben, így arra buzdítjuk a vendéglátóhelyeket, hogy jelentős kedvezményeket alkalmazzanak, és ne feltétlenül a hasznot nézzék – magyarázta az egyesület szóvivője. Hozzátette: az üdülési csekkek bevezetése is jelentős fellendülést hozna a belföldi turizmusban, ahogyan ez a szomszédos országban, Magyarországon is így történt. „A törvénytervezet már a parlament előtt van, a szakemberek vizsgálják a bevezethetőség módját, ezt a folyamatot szeretnénk felgyorsítani, hiszen nincs vesztegetni való időnk – részletezte a szakember. – Emellett a minisztériumtól azt is kértük, hogy az ország népszerűsítésének érdekében idén több pénzt szánjanak a külföldön és belföldön futó reklámokra, hirdetésekre.” A hatékony tájékoztatáshoz – mint mondta – mintegy 5 millió euróra volna szükség.

Minőségjavítás szükséges

Hasonló a véleménye a turisztikai tárca újonnan kinevezett vezetőjének, Elena Udreának is, aki elismerte, hogy a román turizmus jelen pillanatban katasztrofális helyzetben van, a meglévő szállásadó helyek és gyógyfürdők nagy része elavult, a szolgáltatások drágák, és jóval az európai színvonal alatt vannak. „A válságból kivezető egyetlen járható út a már meglévő gyógy- és wellnessközpontok modernizálása és újabb hőforrások kiaknázása” – hangsúlyozta a tárcavezető. Ehhez – tette hozzá – 2013-ig közel egymilliárd euró hívható le európai uniós forrásokból. Ezzel egy időben a miniszter arra is javaslatot tett, hogy a turisztikai vállalkozások adókedvezményekben részesüljenek – például csökkentsék az áfát –, ez utóbbira azonban 2010-ig még biztosan várni kell.

Célkeresztben a bukovinai kolostorok

Ugyanakkor csütörtökön a Fedezd fel újra Romániát! Helyi identitás, nemzeti identitás című szeminárium megnyitóján, a bukovinai Gura Humoruluiban Udrea hangsúlyozta, a turizmusfejlesztési elképzelésekben igen fontos szerepet szánnak a környéken található híres kolostoroknak is. Mint mondta, a turisztikai tárca területi irodát is kíván nyitni a régió központjában, Suceaván. „Bukovina stratégiai prioritással bír, ezért arra a szintre kell emelni a közvéleményben, amelyet megérdemel” – hangoztatta Elena Udrea. Hozzátette: a szaktárca céljai között van, hogy a turizmus fontos költségvetési hozzájáruló legyen, s új munkahelyeket is lehessen teremteni ezen a területen.

A miniszter ugyanakkor kéréssel fordult az ország lakosaihoz, hangsúlyozva „nemzeti szolidaritásból” töltsék szabadságukat Romániában. Az idegenforgalmi vállalkozóknak pedig azt tanácsolta, hogy életképes projektekkel pályázzanak az Európai Unió strukturális alapjaira, mivel a kormány a gazdasági válság közepette nem tud nagy összeget szánni a turizmusfejlesztésre.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
2026. június 23., kedd

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának

Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca

A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca
2026. június 22., hétfő

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben

Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben
2026. június 21., vasárnap

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett

Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett
Hirdetés
Hirdetés