Fotó: Gozner Gertrud
2008. április 25., 00:002008. április 25., 00:00
A közgazdasági szakértõ rámutatott: Romániában a szupermarketek polcaira kerülõ termékek árának 18-20 százalékát a terjesztésre kiadott összegek teszik ki, míg a nyugati kereskedelmi egységek esetében ez az arány legtöbb 4–6 százalék körüli. Az elnök szerint ezért a helyzetért elsõsorban a rosszul felépített és mûködtetett terjesztési hálózat okolható. „A legtöbb terméket a forgalmazóktól, és nem az azt elõállítótól vásárolják a szupermarketek, és köztudott, hogy minél több a közvetítõ, a költségek annál magasabbak” – érvelt Kuijs. A holland szakértõ szerint Romániában a logisztika összes területén hiányosságok tapasztalhatók, a forgalmazástól, az áru beszerzésén keresztül egészen a raktározási, tartalékfelhalmozási stratégiáig. „Elõreláthatólag mintegy 10–15 évre lesz szükség, hogy ezen a téren rendezett állapotok uralkodjanak Romániában” – vélte Kuijs. Az elnök a logisztikai költségekbõl kiindulva felhívta a figyelmet, hogy a romániai szupermarketekben forgalmazott termékekhez Hollandiában és Németországban a vásárlók akár 15 százalékkal olcsóbban is hozzájuthatnak. Az elnök végül elmondta: a romániaihoz hasonló a helyzet Bulgáriában is, míg Magyarország lépéselõnyben van ezen a téren, ami elsõsorban annak tudható be, hogy a lakosság jelentõs része a fõváros körül koncentrálódik, ami jelentõsen csökkenti a logisztikai költségeket.
A konferencia résztvevõi ugyanakkor úgy vélték: ahhoz, hogy a jelenlegi állapotok érdemben változzanak, az adópolitikán is változtatni kéne, ugyanakkor infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. Ezenkívül elengedhetetlen, hogy jobb együttmûködés alakuljon ki a központi és helyi közigazgatás, valamint a magánszféra képviselõi között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok