2010. január 13., 09:162010. január 13., 09:16
Cristi Godinac, a MediaSind elnöke ugyanakkor leszögezte: emellett azt várják, hogy a kormány további feltételeket is teljesítsen.
„A MediaSind álláspontja szerint elviekben elfogadható ez a javaslat, de csak bizonyos feltételek mellett. Annak fényében, hogy mostanáig több mint 50 kiadvány szűnt meg, és 1500-nál is több újságíró került utcára, és a gazdasági válság jelentős mértékben érinti ezt az ágazatot, csupán a következő feltételek mellett tudjuk elfogadni a javaslatot: biztosítsanak ugyanolyan kedvezményeket, mint az Európai Unióban, az áfa értéke legyen 0 és 5 százalék között, a sajtó kapjon közvetlen támogatást, és biztosítsák a lehetőséget a munkaügyi hatóságnak, hogy mindegyik szerkesztőségben ellenőrizhesse, jogszerűen vagy jogellenesen alkalmazzák a szerzői jogdíjas szerződést. E feltételek teljesítése nélkül a társadalombiztosítási járulék bevezetése még nehezebb helyzetbe sodorná a médiaipart” – szögezte le Cristi Godinac azt követően, hogy tárgyalt Mihai Şeitan munkaügyi miniszterrel.
Cezar Corâci, az ipari vállalkozókat tömörítő UGIR-1903 szervezet elnöke a találkozó után elmondta, azon elv alapján, hogy mindazoknak, akik nyugdíjban részesülnek, hozzá is kell járulniuk a társadalombiztosítási alaphoz, csupán azon szerzői jogdíjas szerződések válnak tb-kötelessé, amelyek kedvezményezettjeinek ez az egyetlen jövedelemforrásuk. Mint arról beszámoltunk, az érintettek – elsősorban újságírói és művészi érdekvédelmi tömörülések – körében jelentős felháborodást váltott ki, hogy a munkaügyi tárca tb-kötelessé kívánja tenni a szerzői jogdíjként kapott jövedelmet. Mihai Şeitan munkaügyi miniszter ennek nyomán hétfőn bejelentette: az intézkedés csupán azokra vonatkozna, akik nem rendelkeznek más jellegű bevétellel, célja pedig az, hogy ők is jogosulttá váljanak a rendszeres havi nyugdíjra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok