2010. január 13., 09:162010. január 13., 09:16
Cristi Godinac, a MediaSind elnöke ugyanakkor leszögezte: emellett azt várják, hogy a kormány további feltételeket is teljesítsen.
„A MediaSind álláspontja szerint elviekben elfogadható ez a javaslat, de csak bizonyos feltételek mellett. Annak fényében, hogy mostanáig több mint 50 kiadvány szűnt meg, és 1500-nál is több újságíró került utcára, és a gazdasági válság jelentős mértékben érinti ezt az ágazatot, csupán a következő feltételek mellett tudjuk elfogadni a javaslatot: biztosítsanak ugyanolyan kedvezményeket, mint az Európai Unióban, az áfa értéke legyen 0 és 5 százalék között, a sajtó kapjon közvetlen támogatást, és biztosítsák a lehetőséget a munkaügyi hatóságnak, hogy mindegyik szerkesztőségben ellenőrizhesse, jogszerűen vagy jogellenesen alkalmazzák a szerzői jogdíjas szerződést. E feltételek teljesítése nélkül a társadalombiztosítási járulék bevezetése még nehezebb helyzetbe sodorná a médiaipart” – szögezte le Cristi Godinac azt követően, hogy tárgyalt Mihai Şeitan munkaügyi miniszterrel.
Cezar Corâci, az ipari vállalkozókat tömörítő UGIR-1903 szervezet elnöke a találkozó után elmondta, azon elv alapján, hogy mindazoknak, akik nyugdíjban részesülnek, hozzá is kell járulniuk a társadalombiztosítási alaphoz, csupán azon szerzői jogdíjas szerződések válnak tb-kötelessé, amelyek kedvezményezettjeinek ez az egyetlen jövedelemforrásuk. Mint arról beszámoltunk, az érintettek – elsősorban újságírói és művészi érdekvédelmi tömörülések – körében jelentős felháborodást váltott ki, hogy a munkaügyi tárca tb-kötelessé kívánja tenni a szerzői jogdíjként kapott jövedelmet. Mihai Şeitan munkaügyi miniszter ennek nyomán hétfőn bejelentette: az intézkedés csupán azokra vonatkozna, akik nem rendelkeznek más jellegű bevétellel, célja pedig az, hogy ők is jogosulttá váljanak a rendszeres havi nyugdíjra.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.