
A gazdasági jólét megteremtésének alapja a tanuláson alapuló társadalom (learning society) megléte, amelyet csak a liberális demokráciák tudnak garantálni; az illiberális demokrácia rendszere ezért nem alkalmas a széles körű és tartós jólét megteremtésére – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász budapesti előadásán.
2014. november 11., 19:422014. november 11., 19:42
A tanuláson alapuló társadalom több, mint pusztán közgazdaságtani kérdés, Joseph Stiglitz szerint ahhoz gondolkodásmódbeli változás és erős politikai intézményi rendszer kell. Stiglitz szerint a jólét megteremtésében az oktatásnak van a legnagyobb szerepe, megelőzve a hatékonyság javítását vagy a bőséges erőforrásokat.
Hangsúlyozta, magas árat kell fizetni a gazdasági egyenlőtlenségért. A gazdasági egyenlőtlenség politikai egyenlőtlenséget teremt, így olyan szabályok keletkeznek, amelyek mélyítik az előbbit, így ördögi körforgás jön létre. Stiglitz szerint olyan jogállamiság kell, amely a gyengéket védi. „Ott arra használják a törvényi szisztémát, hogy még több egyenlőtlenséget teremtsenek. Egy illiberális rendszerben nincsenek meg az ellensúlyok, hogy elosszák a gazdasági jólétet” – mondta a közgazdász, aki szerint az oroszországi modellre senkinek sem szabad sikerként tekintenie.
Joseph Stiglitz szerint az Egyesült Államok is megbukott azon a próbán, hogy széles körű jólétet biztosítson. A gazdasági növekedésből nem részesült mindenki. Amerikában olyan demokrácia van, ahol a pénznek aránytalanul nagy befolyása van. Az eurózónáról beszélve Stiglitz elmondta, hogy az alapvető probléma maga az euró rendszere.
Mint hangsúlyozta, az euró politikai projekt volt, de nem volt meg a politikai akarat, hogy teljesen végigvigyék. Nem a tagországokkal van a gond, hanem az eurózóna struktúrájával. Ezt már sok politikai vezető elismerte, de néhányan nem, a legfontosabb kivétel szerinte pont Németország.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!