A gazdasági jólét megteremtésének alapja a tanuláson alapuló társadalom (learning society) megléte, amelyet csak a liberális demokráciák tudnak garantálni; az illiberális demokrácia rendszere ezért nem alkalmas a széles körű és tartós jólét megteremtésére – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász budapesti előadásán.
2014. november 11., 19:422014. november 11., 19:42
A tanuláson alapuló társadalom több, mint pusztán közgazdaságtani kérdés, Joseph Stiglitz szerint ahhoz gondolkodásmódbeli változás és erős politikai intézményi rendszer kell. Stiglitz szerint a jólét megteremtésében az oktatásnak van a legnagyobb szerepe, megelőzve a hatékonyság javítását vagy a bőséges erőforrásokat.
Hangsúlyozta, magas árat kell fizetni a gazdasági egyenlőtlenségért. A gazdasági egyenlőtlenség politikai egyenlőtlenséget teremt, így olyan szabályok keletkeznek, amelyek mélyítik az előbbit, így ördögi körforgás jön létre. Stiglitz szerint olyan jogállamiság kell, amely a gyengéket védi. „Ott arra használják a törvényi szisztémát, hogy még több egyenlőtlenséget teremtsenek. Egy illiberális rendszerben nincsenek meg az ellensúlyok, hogy elosszák a gazdasági jólétet” – mondta a közgazdász, aki szerint az oroszországi modellre senkinek sem szabad sikerként tekintenie.
Joseph Stiglitz szerint az Egyesült Államok is megbukott azon a próbán, hogy széles körű jólétet biztosítson. A gazdasági növekedésből nem részesült mindenki. Amerikában olyan demokrácia van, ahol a pénznek aránytalanul nagy befolyása van. Az eurózónáról beszélve Stiglitz elmondta, hogy az alapvető probléma maga az euró rendszere.
Mint hangsúlyozta, az euró politikai projekt volt, de nem volt meg a politikai akarat, hogy teljesen végigvigyék. Nem a tagországokkal van a gond, hanem az eurózóna struktúrájával. Ezt már sok politikai vezető elismerte, de néhányan nem, a legfontosabb kivétel szerinte pont Németország.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!