Támogatná a kormány a kis- és közepes vállalkozásokat

A támogatási szerződéseket jövő év június 30-ig ütemezik be, meghosszabbítási lehetőséggel, az összeget pedig a 2014–2016-os időszakban fizetik az erre a célra jóváhagyott évi költségvetés függvényében. A hatóságok becslése szerint az állami segítséget mintegy ezer kis- és közepes vállalkozás veszi majd igénybe.

A tervezet értelmében cégek azzal a feltétellel kapják meg a támogatást, ha a kérés benyújtásának pillanatában levő alkalmazottait mind megtartja, és ezen kívül még öt új munkahelyet létesít, ha 100 ezer eurót hív le, és hét munkahelyet a 100 és 200 ezer euró közötti összeg esetén. Kötelező módon munkanélkülieket is alkalmazniuk kell, és az új állásokat a fejlesztés befejezése után számított három évig meg kell tartaniuk. További feltétel, hogy a pályázó cég a folyó évben és két évvel azelőtt nem részesülhetett vissza nem térítendő állami támogatásban. A pályázóktó befektetési tervet kérnek az elszámolható költségek feltüntetésével, valamint egy műszaki és gazdasági tanulmányt, amely bizonyítja a vállalkozás életképességét és gazdasági hatékonyságát a következő három évben. A cégnek ugyanakkor nem lehet tartozása az állam felé, s az is kizáró jellegű, ha kényszervégrehajtás, csődeljárás vagy felszámolás zajlik ellene.

Az állam egyébként még nyújtott hasonló támogatást a 2007–2011-es időszakban is, a 100 millió eurós alapot már 2010-ben kimerítették, összesen 905 projektet hagytak jóvá. Ezek közül 821 valósult meg 371,29 millió lej állami támogatással. Az előző ciklusban azonban nem volt feltétel a munkahelyteremtés.

 „Fizessék időben!”

A vállalkozóknak azonban keserű tapasztalataik vannak, a korábbi vissza nem térítendő támogatást hatalmas késéssel fizette az állam – fejtette ki a Krónika megkeresésére Bagoly Miklós. Az ASIMCOV Kovászna megyei vállalkozói szövetség elnöke hangsúlyozta, a pályázat utófinanszírozásos, a cégek általában banki hitelből végzik el a fejlesztést, viszont olyan is előfordult, hogy az igénylő az elszámolás után másfél évvel kapta meg a pénzét. „Menetközben viszont törleszteni kellett a banki hitelt és a kamatokat, ez pedig nagy érvágás a kis- és közepes vállalkozóknak” – adott hangot elégedetlenségének a szövetség elnöke. Bagoly Miklós ugyanakkor arra is kitért, hogy hamarosan megbeszélésre hívja a tagságot, próbálják ugyanis felmérni az állami támogatás iránti érdeklődést, és lobbizni is készülnek a Kis és Közepes Vállalkozások Ügynökségének brassói irodájánál, hogy sürgessék a kifizetéseket. „Érvényben van a rendelet, miszerint a számlákat 30 napon belül ki kell fizetni. De ezt elsősorban az államnak kellene betartania, hiszen az állami kifizetések késlekedése a körbetartozás elsődleges oka” – véli Bagoly Miklós. Az üzletember szerint egyébként a hét munkahely megteremtése és megtartása is kockázatos vállalás, ám mindenképpen örülnek a lehetőségnek, hiszen minden támogatás jól fog a kis- és közepes vállalkozóknak.

Kiszámíthatatlan gazdaságpolitika

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke eközben érdeklődésünkre arról beszélt, hogy sajnos a vállalkozók ódzkodnak a hasonló elkötelezettségektől, ennek hátterében pedig a gazdasági szakember szerint az áll, hogy az elmúlt húsz évben nem sikerült Romániában kiszámítható gazdasági helyzetet teremteni. Mint emlékeztetett, törvény szabályozza, hogy az adótörvénykönyv előírásait csak úgy lehet módosítani, ha a szabályozás hat hónap után lép érvényben, mégis ezt sorozatosan megszegi a kormány. A mikrovállalkozások adózását februárban módosították, de úgy hogy visszamenőleg januártól már érvénybe lépett, hozta fel példaként. „Ha egy vállalkozó az év végén készít egy üzleti tervet egy ilyen váratlan változtatás teljesen felborítja azt” – magyarázta a közgazdász, aki szerint ha nincs kiszámíthatóság, kockázatos az üzletemberek számára, hogy elkötelezzék magukat a hét munkahely három éves megtartására.

Édler András egyébként kiszámította, hogy hét alkalmazott három évig minimálbér esetén is több mint 55 ezer euró költséget jelent a munkaadónak. „Biztonságot jelentene a pályázónak, ha a támogatás egy részét félretehetné fizetésekre, de akkor nem tudja fejlesztésként elszámolni” – mutatott rá a kamara elnöke, aki szerint a kis- és közepes vállalkozásokat és egyben az ország gazdaságát az adóterhek csökkentésével lehetne segíteni és fellendíteni. „Ezt a réteget nem szabad túlterhelni, hiszen a kis és közepes vállalatok tisztességesen adóznak, de ha megnyomorítják őket, kénytelenek bezárni” – vallja a közgazdász, aki egyúttal úgy látja, hogy az adók csökkentésével lehet kifehéríteni a feketemunkát és felszínre hozni a szürke gazdaságot. Édler szerint ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozások helyzete valamennyire stabilizálódott, de a válság előtti évekhez képest kisebb a forgalmuk, s sokkal elővigyázatosabbak, így kétszer is meggondolják, amíg elkötelezik magukat.