Támogatják a magáncsőd bevezetését a Nemzetközi Valutaalap

Ştefan elmondása szerint ugyanakkor a valutaalap illetékesei úgy vélik: a kormánynak abban kellene segítséget nyújtania, hogy ösztönözze és jogszabályok által biztosítsa a hatékony párbeszédet a nehéz helyzetben lévő ügyfelek és a kereskedelmi bankok között.

„A nemzetközi hitelintézetek azon az állásponton vannak, hogy a svájcifrank-hitelek tekintetében nem Románia van a legrosszabb helyzetben a régióban. Sőt úgy vélik, hogy az itteni ügyeket lehet a legegyszerűbben megoldani, mind a kormány, mind a pénzintézetek szempontjából egyértelműen orvosolható problémáról van szó” – fogalmazott a különbizottság elnöke.

Az IMF-küldöttség nyilatkozatában ezt azzal indokolta, hogy Romániában meglehetősen kevesen vettek fel bankhitelt svájci frankban. A valutaalap ennek nyomán a pénzintézeteknek azt javasolja, hogy „az adósok pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével, kétoldalú megegyezés alapján strukturálják át a svájcifrank-hiteleket”.

Elárverezték egy adós lakását
Elveszítette a házát egy ploieşti-i család, mivel nem tudta fizetni a svájcifrank-hitel után felszámított törlesztőrészleteket, így a bank elárverezte otthonukat. A házaspár 2007-ben vette fel a 67 ezer frank értékű kölcsönt, amelyből kétszobás lakást vásároltak. Egy frank értéke akkor mindössze 1,9 lej volt. A havi törlesztőrészlet akkor 800–900 lej volt, mostanra azonban elérte a 2000 lejt. A férfi – aki időközben munkáját is elveszítette – a banktól kért segítséget, elmondása szerint egy ideig a felére akarta mérsékelni a havi részletet, a pénzintézet azonban hallani sem akart erről. A lakást 100 ezer lejért árverezték el.

Noha a frankhiteleseknek már égető szükségük lenne a segítségre – az adósok vasárnap immár másodízben vonultak utcára Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Iaşi-ban és Craiován – úgy tűnik, hogy a romániai hatóságok megpróbálják egymásra hárítani a felelősséget.

A bajba jutott hitelesek szerint a Román Nemzeti Banknak (BNR) kellene köteleznie a kereskedelmi pénzintézeteket, hogy megoldást nyújtsanak ügyfeleiknek, Mugur Isărescu, a központi jegybank kormányzója viszont úgy nyilatkozott: a BNR törvényt sértene, ha beleavatkozna a bankok és a kliensek közötti szerződés módosításába.

Ezzel szemben Darius Vâlcov pénzügyminiszter épphogy a nemzeti bank hatékonyabb közbelépését várja, amely szerinte rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel. Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor úgy véli: az adósokon a parlamentnek kellene segítenie a megfelelő jogszabályok elfogadásával.

A vasárnap utcára vonult ügyfelek azt állítják: a bankokkal egyszerűen nem lehet egyezkedni, alaptalan elvárás, hogy mindegyik kliens egyénileg tárgyaljon kedvezőbb feltételekről a pénzintézetekkel. Eddig nyolc bank jelentette be, hogy meghatározott ideig enyhíti a hiteltörlesztés körülményeit, de az ügyfelek szerint ezek a lépések csak nyilatkozati szinten valósulnak meg.