Fotó: Jakab Mónika
Míg korábban tabunak számított, ma már egyre több munkáltató hozza nyilvánosságra azt, hogy milyen fizetéseket adnak alkalmazottainak. Az egyik állásközvetítő portálon például jelenleg közel 10 000 álláshirdetésben van feltüntetve a kínált bér, és ezek egynegyedét kiskereskedelmi munkáltatók adták fel.
2023. április 14., 09:172023. április 14., 09:17
Az eJobs annak kapcsán adott ki közleményt csütörtökön a témában, hogy az Európai Parlament a napokban elfogadta a fizetések és a vállalati bérpolitika átláthatóvá tételéről szóló irányelvet, amelynek célja elsősorban a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése. Az állásközvetítő portál képviselői szerint az irányelv az utóbbi évek egyik legjelentősebb munkaerőpiaci intézkedése, amelynek hatásait a munkavállalók és a munkaadók is érezni fogják. Előbbiek évek óta várják a fizetések átláthatóvá tételét,
Az eJobs értékesítési igazgatója, Roxana Drăghici az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint rámutatott: már több mint egy éve beszélnek arról, hogy közeledik az idő, amikor a bérek nem lesznek bizalmasak. Ez sok pró és kontra véleményt szült, de most, hogy az irányelvet elfogadták, és határidőt szabtak meg a tagállamoknak a nemzeti jogrendjükbe való átültetésére, a munkáltatók kezdenek konkrét lépéseket tenni ebbe az irányba – nyomatékosította.
A szakember kitért ugyanakkor arra is, hogy az eJobs.ro platformon jelenleg fellelhető álláshirdetések közül csaknem 10 ezerben közlik a bért is. Ez a hirdetések mintegy 30 százalékát teszi ki.
A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi a cégek bértábláit. A szabályokat a nemek közötti fizetéseltérések felszámolási szándékával vezetik be.
Roxana Drăghici kiemelte: túl azon, hogy a munkáltatóknak kötelező módon alkalmazniuk kell majd az új előírásokat, a vállalatok tudatában vannak ezek pozitív hatásainak. Ide sorolta, hogy a kínált bér közzétételével csökken az álláshely betöltéséhez szükséges idő, mert a fizetés ismeretében az érdeklődők célzottan jelentkeznek, ugyanakkor a piaci átlagnál magasabb bért kínálók előnybe kerülnek.
„Adataink azt mutatják, hogy a kínált bért is feltüntető hirdetésekre 40 százalékkal többen jelentkeznek, mint a többire” – magyarázta. Hozzátette: eddig a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a szórakoztatóipar (különösen a kaszinók és a szerencsejáték-szolgáltatók), az élelmiszeripar, a turizmus, a logisztika és a szállítás, valamint az outsourcing-szolgáltatások terén tevékenykedő vállalatok tanúsították a legnagyobb nyitottságot e tekintetben.
A turizmusban dolgozók átlagosan 3000 lejt keresnek havonta, a call centerekben dolgozók 3400 lejt, az értékesítéssel foglalkozók 3900 lejt. A logisztikában dolgozók nettó átlagfizetése 3700 lej, az élelmiszeriparban dolgozóké 3500 lej, a szállítás terén tevékenykedőké 4000 lej, a kaszinókban/szórakoztatóiparban dolgozóké 4200, az autóiparban dolgozóké pedig 4600 lej.
Az eJobs.ro-n jelenleg több mint 30 000 álláshirdetés érhető el, és havonta több mint 2 millió felhasználó veszi igénybe az állásplatform szolgáltatásait.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!