Az Európai Parlament csütörtöki brüsszeli plenáris ülése
Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi a cégek bértábláit. A szabályokat a nemek közötti fizetéseltérések felszámolási szándékával vezetik be. Románia e téren „brillírozik”, hiszen itt a második legkisebb a bérszakadék – de persze csak papíron ilyen rózsás a helyzet, a valóság egészen más. Miközben a „titkolózás” feloldása súlyos konfliktusokat gerjeszthet egy-egy munkaközösségen belül, magyar EP-képviselők amiatt háborognak, hogy az EU „a nemes célt kihasználva” jogszabályban kívánja rögzíteni: a nőkön és férfiakon kívül létezik egy harmadik, semleges nem is.
2023. március 31., 18:152023. március 31., 18:15
2023. március 31., 18:532023. március 31., 18:53
Az Európai Parlament 427 szavazattal, 79 ellenszavazattal és 76 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön Brüsszelben a jogszabályt, melyet abból kiindulva hoztak, hogy az Európai Unión belül a nők átlagban 13 százalékkal keresnek kevesebbet a velük azonos munkakörben dolgozó férfiaknál – derül ki az EP csütörtöki közleményéből. Ebben leszögezik,
Az EP közleménye szerint az új szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat. Az álláshirdetések és a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre. A munkaerő-felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetésmentesen kell lebonyolítani.
A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal (köztük pénzbüntetésekkel). Kártérítést követelhet az a munkavállaló, akit az említett szabályok be nem tartása miatt ér hátrány.
– olvasható a közleményben. Eszerint a munkavállalók és képviselőik egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban.
A bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét. Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció – olvasható az Europarl.europa.eu oldalon.
Az egyenlő díjazás elvét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke rögzíti. Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő javaslatát a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére. Az Európai Parlament után, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanácsnak hivatalosan még jóvá kell hagynia az új irányelvet annak hatályba lépése előtt.
Egyébként a bérszakadék létét, nagyságát számos statisztikai adat, tapasztalat bizonyítja, és az elmúlt tíz évben nem sikerült számottevően csökkenteni ezt a különbséget. Ugyanakkor az egyes tagállamok között ebben jelentős eltérések mutatkoznak. A 2021-es évre vonatkozó Eurostat-adatok szerint az EU-ban átlagosan 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a velük azonos munkakörben dolgozó férfiak. A legnagyobb bérszakadékot Észtországban (20,5 százalék), Ausztriában (18,8) és Németországban (17,6) mérték, Magyarország 17,3 százalékkal az ötödik a listán.
Az egyes tagállamok között ebben jelentős eltérések mutatkoznak a bérszakadék terén
Fotó: Eurostat/képernyőmentés
Az ország nem először kerül – esetében szokatlan módon – az EU-s rangsor jó oldalára. Általános európai vélekedés szerint azért lehet ilyen alacsony a bérszakadék, mert – más kelet-európai országokhoz hasonlóan – a kommunizmusban a nőket is integrálták a munka mezején, a férfiakkal vállt vállnak vetve kellett dolgozniuk, ezért történelmi hagyománya van a jelenségnek.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi könyvvizsgáló cég romániai fiókszervezete által tavaly készített jelentésben egyrészt rávilágítanak, minek tudható be az Eurostat által is közölt alacsony – de hamis – arány. Egyrészt tudni kell, hogy statisztikák szerint Románia az egyik sereghajtó a nők foglalkoztatottsága terén: csupán 55 százalékuk van jelen a munkaerőpiacon. A bérszakadék pedig kimutathatóan kéz a kézben nő a részvételi aránnyal. Ha kevés nő dolgozik, köztük jóval nagyobb arányban képviselik a szebbik nemet a tanult réteg képviselői, akik eleve nagyobb fizetést kapnak, ez pedig befolyásolja az átlagot.
Szintén eltorzítja a hivatalos adatokat, hogy nagyon sokan minimálbérrel szerepelnek a kimutatásokban, ami papíron kiegyenlíti a kereseteket, viszont a valóságban sokan több pénzt kapnak – pontosan nem tudni, mennyivel, de itt már szinte biztosan nem a nők felé billen a mérleg nyelve. Mindent összevetve a PwC Románia közölte, hogy saját kutatásaik szerint, a fentebb is említett korrekciókat alkalmazva, Romániában 23,3 százalékos lehet(ett) a bérkülönbség.
A két szám közötti jelentős eltérés nyomán felvetődik a kérdés, akkor mennyire lehet komolyan venni a többi Eurostat-adatot. Az viszont megkérdőjelezhetetlen, számos egyéb kutatás, statisztika, tapasztalat bizonyítja, hogy a nők valóban hátrányosan érintettek, rosszabbul keresnek férfi kollégáikhoz képest. Így hát teljesen érthető, miért kívánnak uniós szinten fellépni a hátrányos megkülönböztetés ellen.
Köztudott, hogy jelenleg a cégek túlnyomó többsége bizalmas információként kezeli alkalmazottai bérezését, sőt sok munkaadó egyenesen titoktartásra kötelezi dolgozóit. Olyan munkaszerződések is léteznek, melyek lehetővé teszik a munkavállaló elbocsátását, ha „elkotyogja” az általa kapott összeget. Ezzel pedig nem feltétlenül, alapértelmezetten a nők elől akarják eltitkolni a férfiak fizetését.
Hiszen például egy állásinterjún egy jobban felkészült, talpraesettebb jelentkező – legyen férfi vagy nő – nagyobb fizetést alkudhat ki, főleg például olyan, számára szerencsés helyzetben, amikor éppen nagyobb, égető szükség van egy hozzá hasonló alkalmazott felvételére. Ilyenkor éppen a belső konfliktusok elkerülése érdekében jobb egy-egy munkáltatónak, ha a kollégák nem tudnak egymás fizetéséről.
Fotó: Jakab Mónika
Mindenesetre – mint az új szabályzatot megvitató csütörtöki EP-s eszmecserén is kiderült – ha az Európai Tanács is hivatalosan jóváhagynia az irányelvet, azt minden tagállamnak köteles átültetnie a nemzeti jogba. A magyar kormány teljes mértékben támogatja a nemi egyenlőségre irányuló törekvéseket – jelentette ki a vitán Kósa Ádám. A Fidesz EP-képviselője azonban az MTI szerint felhívta a figyelmet, hogy az EU „ezt a nemes célt kihasználva jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a nőkön és férfiakon kívül létezik egy harmadik, semleges nem is”.
A képviselő a „nem bináris személyekre” vonatkozó jogok rögzítése kapcsán emelte fel szavát. Amelyről Samira Rafaela (Renew Europe, Hollandia), a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság jelentéstevője úgy nyilatkozott: a nem bináris személyeknek ugyanolyan joguk lesz a tájékoztatáshoz, mint a nőknek és a férfiaknak. „Büszkeséggel tölt el, hogy az irányelv – az európai jogalkotásban most először – az interszekcionális (többszörös) diszkriminációval is foglalkozik, és azt súlyosbító körülményként értékeli a szankciók megállapításakor” – jelentette ki Samira Rafaela.
„Az Európai Unió úgy gondolja, hogy ha leírja egy irányelvben, orvostudományi és biológiai kutatások nyomán mára elismert, hogy az ember nemcsak férfi vagy nő lehet, akkor ez igaz lesz” – mondta.
Hozzátette: évtizedek óta azért dolgoznak, hogy a nők is ugyanakkora fizetést kapjanak, mint a férfiak. „Amikor végre célt érhetnénk, akkor arra ébredünk, hogy már nem is az egyforma díjazás áll a viták középpontjában, hanem az, hogy a férfiak férfiak-e és a nők nők-e egyáltalán. Ez nevetséges és abszurd. Sajnos azonban az Európai Unióban ez a kérdés ma fontosabb, mint hogy végre ugyanúgy megbecsüljük a nőket anyagilag” – szögezte le a Fidesz képviselője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
Az idei első négy hónapban a megújuló alapú termelés növekedésének köszönhetően nőtt Románia villamosenergia-exportja, ugyanakkor jelentősen emelkedett a földgáz-, kőolajtermék- és szénimportja – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță.
Idén májusban 882 177 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 606-tal több, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár szerdán közzétett adataiból.
Némileg csökkenhet egyes fogyasztók gázszámlája, miután az Országos Energiár-szabályozó Hatóság (ANRE) jóváhagyta a földgázszolgáltatásra vonatkozó új szabályozott tarifákat, amelyek 2026. július 1-jétől lépnek hatályba.
Korai volt a hitelesek öröme? A sokak zsebébe vágó témáról, az összefüggésekről, lehetséges végkifejletekről Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Beindult a 2026-os nyaralási szezon, az elszálló árak miatt azonban nem mindenki örül. Miért versenyképesebb a külföldi tenger a román partoknál, és hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért? Nyári árkörkép.
A romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint.
Az év első négy hónapjában éves összevetésben 1,5 százalékkal csökkent Románia áramtermelése, a végső villamosenergia-fogyasztás pedig 2,7 százalékkal mérséklődött.
Egy átlagos család büdzséjéből krízis esetén mintegy 165 ezer lej hiányzik. Mikor és milyen életbiztosítást érdemes kötni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!