
Összesen mintegy 2,48 milliárd lejbe kerül áfa nélkül, és négy szakaszban épül meg az az autópálya-szakasz, amely a tervek szerint az észak- és a dél-erdélyi autópályát köti majd össze Torda és Szászsebes között.
2013. július 22., 15:252013. július 22., 15:25
Az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) szerint a mintegy 70 kilométeres útszakasz első, 17 kilométeres szakasza 627, a második, 24,2 kilométeres 736, a harmadik, 12,4 kilométeres 532, a negyedik, 16,3 kilométeres pedig 585,7 millió lejből épül meg. A hatóság szerint a becsült érték tíz százaléka az előre nem látható kiadásokra vonatkozik.
Az építési munkálatokat 85 százalékban az Európai Unió által az ország rendelkezésére bocsátott kohéziós alapból finanszírozzák, a fennmaradó részt pedig az állami költségvetésből. Az építkezés tervezett időtartama 70 hónap. A sztrádaszakasz kivitelezésére nyílt közbeszerzési pályázatot írnak ki, amelyen a legalacsonyabb árat kérő jelentkezőt részesítik előnyben. A jelentkezéseket szeptember 12-ig várják.
Mint ismeretes, az észak-, illetve a dél-erdélyi autópálya, amelyeket a Torda–Szászesebes szakasznak össze kell kötnie, még távol áll attól, hogy készen legyen. A Nagyvárad–Brassó autópályából alig 52 kilométer épült meg. A projekt pénzhiány miatt leállt, a Ponta-kormány pedig felbontotta a szerződést az amerikai Bechtel céggel. A tervek szerint a sztrádát szakaszonként építik meg, külön pályázatokkal.
Nem sokkal jobb a helyzet az EU által társfinanszírozott dél-erdélyi sztrádával sem, amely a négyes számú páneurópai folyosó részeként Arad és Temesvár érintésével Nagyszeben felé tartana, majd az egykori szász városnál Dél felé kanyarodva hagyná el Erdélyt. Néhány szakasz itt is elkészült, de például a Nagylak–Arad szakasz megépítésére vonatkozó pályázatot rendellenességek miatt újra ki kellett írni, az Arad–Temesvár szakaszon pedig hatalmas repedések jelentek meg az aszfaltban.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
szóljon hozzá!