
Összesen mintegy 2,48 milliárd lejbe kerül áfa nélkül, és négy szakaszban épül meg az az autópálya-szakasz, amely a tervek szerint az észak- és a dél-erdélyi autópályát köti majd össze Torda és Szászsebes között.
2013. július 22., 15:252013. július 22., 15:25
2013. július 22., 15:252013. július 22., 15:25
Az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) szerint a mintegy 70 kilométeres útszakasz első, 17 kilométeres szakasza 627, a második, 24,2 kilométeres 736, a harmadik, 12,4 kilométeres 532, a negyedik, 16,3 kilométeres pedig 585,7 millió lejből épül meg. A hatóság szerint a becsült érték tíz százaléka az előre nem látható kiadásokra vonatkozik.
Az építési munkálatokat 85 százalékban az Európai Unió által az ország rendelkezésére bocsátott kohéziós alapból finanszírozzák, a fennmaradó részt pedig az állami költségvetésből. Az építkezés tervezett időtartama 70 hónap. A sztrádaszakasz kivitelezésére nyílt közbeszerzési pályázatot írnak ki, amelyen a legalacsonyabb árat kérő jelentkezőt részesítik előnyben. A jelentkezéseket szeptember 12-ig várják.
Mint ismeretes, az észak-, illetve a dél-erdélyi autópálya, amelyeket a Torda–Szászesebes szakasznak össze kell kötnie, még távol áll attól, hogy készen legyen. A Nagyvárad–Brassó autópályából alig 52 kilométer épült meg. A projekt pénzhiány miatt leállt, a Ponta-kormány pedig felbontotta a szerződést az amerikai Bechtel céggel. A tervek szerint a sztrádát szakaszonként építik meg, külön pályázatokkal.
Nem sokkal jobb a helyzet az EU által társfinanszírozott dél-erdélyi sztrádával sem, amely a négyes számú páneurópai folyosó részeként Arad és Temesvár érintésével Nagyszeben felé tartana, majd az egykori szász városnál Dél felé kanyarodva hagyná el Erdélyt. Néhány szakasz itt is elkészült, de például a Nagylak–Arad szakasz megépítésére vonatkozó pályázatot rendellenességek miatt újra ki kellett írni, az Arad–Temesvár szakaszon pedig hatalmas repedések jelentek meg az aszfaltban.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!