2012. szeptember 11., 09:122012. szeptember 11., 09:12
Értesülések szerint a programról vita van a koalíciós partnerek között is, a két baloldali párt ugyanis attól tart, hogy súlyos politikai árat kell fizetni, ha a fő terheket ismét a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak kell viselniük. A nemzetközi hitelezők, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői vasárnap Athénban Joanisz Szturnarasz pénzügyminiszterrel folytattak tárgyalásokat, tegnap pedig Antonisz Szamarasz miniszterelnökkel találkoztak.
Késő este minisztériumi forrásokból kiszivárgott, hogy a pénzügyminiszter a hitelezők által követelt, mintegy 11,5 milliárd eurós pótlólagos megtakarítási csomagnál nagyobb, 17 milliárd eurós megtakarítási programot mutatott be az úgynevezett trojkának, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg. Értesülések szerint ugyanakkor a nemzetközi hitelezők kételyeiknek adtak hangot a program több pontjának megvalósíthatóságával kapcsolatban.
Ezek között szerepelt állítólag az adócsalás elleni harc tervezett intézkedéseinek hitelessége, valamint az olcsóbb államot célzó javaslatok megalapozottsága. Az ellenzék – élén a radikális baloldali SZIRIZA párttal –, valamint a szakszervezetek ugyanakkor tüntetéseket, illetve más tiltakozó akciókat jelentettek be. Ezek első állomása a szombat esti, több mint tízezres thesszaloniki tüntetés volt.
A tiltakozók azzal vádolták a Szamarasz-kormányt, hogy a nemzetközi hitelezők parancsainak engedelmeskedik, és az országot katasztrófába sodorja. Egyelőre nincs végső megállapodás a tervezett megszorításokról a görög kormánypártok között sem. Szamarasz kormányfő konzervatív Új Demokrácia pártja, valamint a szocialista Paszok és a mérsékelten baloldali Dimasz szerdára halasztotta az újabb egyeztetést.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.