2012. szeptember 11., 09:122012. szeptember 11., 09:12
Értesülések szerint a programról vita van a koalíciós partnerek között is, a két baloldali párt ugyanis attól tart, hogy súlyos politikai árat kell fizetni, ha a fő terheket ismét a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak kell viselniük. A nemzetközi hitelezők, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői vasárnap Athénban Joanisz Szturnarasz pénzügyminiszterrel folytattak tárgyalásokat, tegnap pedig Antonisz Szamarasz miniszterelnökkel találkoztak.
Késő este minisztériumi forrásokból kiszivárgott, hogy a pénzügyminiszter a hitelezők által követelt, mintegy 11,5 milliárd eurós pótlólagos megtakarítási csomagnál nagyobb, 17 milliárd eurós megtakarítási programot mutatott be az úgynevezett trojkának, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg. Értesülések szerint ugyanakkor a nemzetközi hitelezők kételyeiknek adtak hangot a program több pontjának megvalósíthatóságával kapcsolatban.
Ezek között szerepelt állítólag az adócsalás elleni harc tervezett intézkedéseinek hitelessége, valamint az olcsóbb államot célzó javaslatok megalapozottsága. Az ellenzék – élén a radikális baloldali SZIRIZA párttal –, valamint a szakszervezetek ugyanakkor tüntetéseket, illetve más tiltakozó akciókat jelentettek be. Ezek első állomása a szombat esti, több mint tízezres thesszaloniki tüntetés volt.
A tiltakozók azzal vádolták a Szamarasz-kormányt, hogy a nemzetközi hitelezők parancsainak engedelmeskedik, és az országot katasztrófába sodorja. Egyelőre nincs végső megállapodás a tervezett megszorításokról a görög kormánypártok között sem. Szamarasz kormányfő konzervatív Új Demokrácia pártja, valamint a szocialista Paszok és a mérsékelten baloldali Dimasz szerdára halasztotta az újabb egyeztetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok