
Fotó: Mediafax
Politikai konszenzust szült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon ultimátuma, miszerint csakis abban az esetben folyósítják a készenléti hitel következő, decemberi részletét, amennyiben december 10-éig a parlament elfogadja a 2010-es költségvetést. A kérdés már csak az, hogy ki dolgozza ki a büdzsétervezetet, amelynek mielőbb a parlament plénuma elé kell kerülnie. Ugyanis az ügyvezető kormánynak nincs jogköre arra, hogy kidolgozza a költségvetés tervezetét, majd azt a parlament elé terjessze, mint ahogyan az történne egy teljes hatalommal rendelkező kabinet esetében.
Eközben – a tegnapi bejelentések értelmében – az ügyvivő Boc-kormány már dolgozik a szövegtervezeten, a liberálisok is bejelentették, hogy bizottságokat hoznak létre, amelyek kidolgoznak egy költségvetés-tervezetet, a szociáldemokraták pedig keresik a megoldást, hogy hogyan tudna törvényes keretek között a parlament elé kerülni a büdzsé, amivel párhuzamosan ők is dolgoznak egy költségvetés-tervezeten.
„Az ügyvezető kormány már dolgozik a 2010-es költségvetés tervezetén. Ennek előkészítésekor szem előtt tartjuk a nemzetközi hitelintézetek kéréseit” – jelentette be tegnap Gheorghe Flutur, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke az alakulat vezetőségi ülését követően. Hozzátette: készen állnak egyeztetni valamennyi párt képviselőivel annak érdekében, hogy a szövegtervezetet a parlament is elfogadja.
| Amennyiben létezik politikai akarat, akkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010-es költségvetésre vonatkozó kérése teljesíthető – jelentette ki tegnap az Agerpres hírügynökségnek Bogdan Baltazar pénzügyi elemző. „Ha az új parlamenti többség is úgy akarja, akkor a költségvetés tervezetét záros határidőn belül el lehet fogadni. Amennyiben nem jön létre ez a fajta politikai kohézió, akkor remélem, hogy a választópolgárok büntetni fogják a szociális érzékenység hiányát, mivel most valóban nemzeti érdekről van szó” – fogalmazott. Az 5,9 százalékos költségvetési hiányt is megvalósíthatónak tartja Baltazar, aki szerint ehhez elkerülhetetlen a költségvetési alkalmazottak számának, illetve bérének csökkentése. „Nem lehet az, hogy a válság súlya teljes egészében a magánszektorra nehezedjen” – szögezte le a szakember. |
Ugyanakkor bírálta is a parlamenti ellenzéket. „Talán választ kapunk a szociáldemokratáktól és nemzeti liberálisoktól arra vonatkozóan, hogy mi történt azzal az egymilliárd euróval, amelyet az általuk kreált válság miatt veszítettünk el. A mi kormányunk, még ha csupán ügyvivő is, dolgozik a költségvetés tervezetén. Meglátjuk. A szerdai napra várunk (akkor szavaz a parlament a Croitoru-kormányról – szerk. megj.). A labda a PSD és PNL térfelén van, nagy a rájuk háruló felelősség” – fogalmazott Flutur. Szerinte azért fontos kidolgozni a szövegtervezetet, mivel az alapul szolgálhat a későbbi tárgyalásokhoz. Ugyanakkor a liberális-demokrata vezető közölte: abban bíznak, hogy szerdán mégis megkapja a parlament támogatását a Croitoru-kabinet, ami által ismét stabil kormánya lesz az országnak.
„A PSD támogatja azt a kezdeményezést, hogy december elején, még az IMF vezetőségének december 15-i ülését megelőzően Romániának legyen költségvetése a 2010-es évre. Valószínűleg a hét folyamán megtaláljuk azt a jogi keretet, amely lehetővé teszi, hogy a lemondatott kormány beszállhasson a játékba, és megtaláljuk a megoldást arra, hogy átmenjen a parlamenten a költségvetés” – jelentette be tegnap Mircea Geoană PSD-elnök. Hozzátette: mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az ügyvezető kormány által kidolgozott tervezetet módosítások nélkül elfogadja a két ház plénuma.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy karácsonyig már új kormánya lesz az országnak, amelynek tagjai módosíthatnak majd a büdzsén. Igaz – szögezte le –, egy fix pontot bármilyen színű kormánynak szem előtt kell tartania: a költségvetési hiány nem haladhatja meg 2010-ben az 5,9 százalékot.
Saját büdzsétervezetet készülnek ezzel párhuzamosan kidolgozni a liberálisok. Ludovic Orban, a PNL első alelnöke az alakulat tegnapi vezetőségi ülését követően bejelentette, a liberálisok megbíztak egy szakértői testületet – Varujan Vosganian, Dan Radu Ruşanu, Daniel Chiţoiu, Eugen Nicolăescu, Mariana Câmpeanu, valamint ő maga a tagjai –, amelynek legkésőbb jövő hétig elő kell rukkolnia egy 2010-es költségvetés-tervezettel.
Ez a szövegtervezet Orban szerint a liberális kormányprogram elveit fogja tartalmazni, „olyan büdzsé lesz, amely megállítja a gazdasági hanyatlást”, és „emelkedő pályára állítja a román gazdaságot”. Orban ugyanakkor arra is kitért, hogy az általuk javasolt büdzsében semmiképp nem fog szerepelni a Boc-kormány által az idei év elején kivetett átalányadó.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint két megoldás is létezik arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap által szabott határidőre elkészüljön a jövő évi költségvetés. A szövetség államfőjelöltje a Krónika érdeklődésére elmondta: a büdzsé kidolgozását egy ebből a célból létrehozott, szakemberekből álló parlamenti bizottságra lehetne bízni, amely a pénzügyminisztériummal együttműködve beterjeszthetné a büdzsétervezetet. A második megoldással Kelemen Hunor szerint akkor lehetne élni, ha Traian Băsescu államfő belátná, hogy a parlamenti többség ellenzi arra vonatkozó javaslatát, hogy a jövő évi költségvetést ügyvivő tárcavezetők dolgozzák ki, és rábólintana az ellenzék által előterjesztett megoldásra.
„Nyilvánvaló az is, hogy a Băsescu által megnevezett miniszterelnök, Lucian Croitoru nem nyeri el a parlament bizalmát, így csak ez a két lehetőség marad. Ha Traian Băsescu jobb belátásra tér, néhány nap alatt új kormánya lehet az országnak, és időben elkészülhet a 2010-es büdzsé is” – fogalmazott Kelemen, utalva arra, hogy az ellenzék csak egy Klaus Johannis vezette kormányt szavazna meg.
Mint beszámoltunk, az IMF küldöttsége szerda óta tartózkodik Romániában, hogy megvizsgálja, menynyiben tartotta magát az ország a készenlétihitel-megállapodásban foglaltakhoz. Azt máris bejelentették, hogy a decemberi részletet csak akkor folyósítják, ha december 10-éig a parlament elfogadja a 2010-es költségvetést. Az újabb hitelrészletre pedig nagy szüksége van az országnak, hiszen – mint azt Traian Băsescu államfő közölte – enélkül kérdésessé válhat a nyugdíjak, illetve a költségvetési alkalmazottak béreinek folyósítása.
Románia idén 12,95 milliárd eurós kölcsönről kötött megállapodást a valutaalappal, az IMF, az Európai Unió, a Világbank, illetve az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank összesen 19,95 milliárd euró értékben nyújt hitelt.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.