2010. május 19., 15:052010. május 19., 15:05
A brüsszeli megállapodás annak ellenére született, hogy a fontos pénzügyi központ Nagy-Britanniának számos fenntartása volt a témával kapcsolatban. Brit tisztviselők mindazonáltal úgy nyilatkoztak, hogy London számára az elérhető legjobb megállapodás született. Emlékeztettek arra, hogy a nemzetközi pénzügyi válság tanulságait levonva az EU elkötelezte magát a pénzügyi piacok fokozottabb ellenőrzése mellett.
A szabályozás lehetővé teszi majd az európai pénzügyi felügyeletek számára a tőkekövetelményre, letétkezelésre és kockázatkezelésre vonatkozóan egy egységes uniós keretrendszer betartatását. Előírja a kezelők kötelező bejegyzési és jelentési kötelezettségét is. A fedezeti alapok révén hatalmas összegek mozognak a pénzügyi piacokon, és a befektetők sokszor a reálisnál nagyobb kockázatot is hajlandók vállalni a magasabb haszon érdekében.
A jelenlegi alulszabályozás lehetővé teszi a spekulatív jellegű ügyletek lebonyolítását is. Az új szabályokról most egyeztetések kezdődnek az Európai Parlamenttel, amelynek illetékes testülete, a gazdasági és pénzügyi bizottság Strasbourgban hétfőn szavazta meg a hasonló témában, az alternatív befektetési alapkezelőkről készült jelentést.
Győri Enikő fideszes képviselő a bizottsági EP-voksolás kapcsán úgy vélte, az első lépésről van szó „egy olyan pénzügyi rendszer kialakítása felé, amelyet nem a spekuláció, hanem a reálgazdaság valós igényeinek szolgálata vezérel, és amelynek működése révén megelőzhető a mostanihoz hasonló európai pénzügyi válság kialakulása”. A cél, hogy az eddig szabályozatlan pénzügyi piacok működését egységes uniós szabályoknak vessék alá, ezáltal javítva a pénzügyi piacok működésének átláthatóságát és ellenőrzését, emlékeztetett a képviselő.
Hozzátette: olyan módosítást kezdeményezett, amely által mentesülnének azok az alapok, amelyek nem rendelkeznek tőkeáttétellel és az alapban kezelt vagyon nem éri el a 100 millió eurót, illetve a 250 millió eurót abban az esetben, ha a befektetők legalább öt évig nem válthatják vissza befektetési jegyeiket. Az EP várhatóan júliusban szavaz a jogszabálycsomagról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok