2010. május 19., 15:052010. május 19., 15:05
A brüsszeli megállapodás annak ellenére született, hogy a fontos pénzügyi központ Nagy-Britanniának számos fenntartása volt a témával kapcsolatban. Brit tisztviselők mindazonáltal úgy nyilatkoztak, hogy London számára az elérhető legjobb megállapodás született. Emlékeztettek arra, hogy a nemzetközi pénzügyi válság tanulságait levonva az EU elkötelezte magát a pénzügyi piacok fokozottabb ellenőrzése mellett.
A szabályozás lehetővé teszi majd az európai pénzügyi felügyeletek számára a tőkekövetelményre, letétkezelésre és kockázatkezelésre vonatkozóan egy egységes uniós keretrendszer betartatását. Előírja a kezelők kötelező bejegyzési és jelentési kötelezettségét is. A fedezeti alapok révén hatalmas összegek mozognak a pénzügyi piacokon, és a befektetők sokszor a reálisnál nagyobb kockázatot is hajlandók vállalni a magasabb haszon érdekében.
A jelenlegi alulszabályozás lehetővé teszi a spekulatív jellegű ügyletek lebonyolítását is. Az új szabályokról most egyeztetések kezdődnek az Európai Parlamenttel, amelynek illetékes testülete, a gazdasági és pénzügyi bizottság Strasbourgban hétfőn szavazta meg a hasonló témában, az alternatív befektetési alapkezelőkről készült jelentést.
Győri Enikő fideszes képviselő a bizottsági EP-voksolás kapcsán úgy vélte, az első lépésről van szó „egy olyan pénzügyi rendszer kialakítása felé, amelyet nem a spekuláció, hanem a reálgazdaság valós igényeinek szolgálata vezérel, és amelynek működése révén megelőzhető a mostanihoz hasonló európai pénzügyi válság kialakulása”. A cél, hogy az eddig szabályozatlan pénzügyi piacok működését egységes uniós szabályoknak vessék alá, ezáltal javítva a pénzügyi piacok működésének átláthatóságát és ellenőrzését, emlékeztetett a képviselő.
Hozzátette: olyan módosítást kezdeményezett, amely által mentesülnének azok az alapok, amelyek nem rendelkeznek tőkeáttétellel és az alapban kezelt vagyon nem éri el a 100 millió eurót, illetve a 250 millió eurót abban az esetben, ha a befektetők legalább öt évig nem válthatják vissza befektetési jegyeiket. Az EP várhatóan júliusban szavaz a jogszabálycsomagról.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.