2010. szeptember 23., 09:462010. szeptember 23., 09:46
Emellett három, megerősített jogkörű európai hatóság felügyeli a pénzügyi tevékenység egyes területeit: a bankokat, a biztosítási és a pénzügyi piacokat. A parlament nyomására a hatóságok nagyobb felhatalmazással rendelkeznek majd, mint amilyet egyes nagy tagországok (mindenekelőtt Nagy-Britannia) szerettek volna. Az új testületek a jövő év elején kezdhetik meg működésüket.
Uniós illetékesek korábban hangoztatták: a rendszer átalakítása annak első bizonyítéka, hogy az EU tanult az elmúlt évek gazdasági válságából. Az ugyanis olyan kockázatoknak szolgáltatta ki az európai polgárokat, amelyek a gazdaság fellendülése idején elképzelhetetlenek voltak. Az új szerkezetben az európai bank-, értékpapír-, tőzsde- és biztosításfelügyeleti hatóságoknak bizonyos esetekben joguk lesz közvetlenül a pénzintézetekre vonatkozó döntések elfogadására, valamint a nemzeti hatóságok közötti jogviták eldöntésére is.
A felügyelő hatóság a pénzügyi rendszer megfelelő működése érdekében ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja bizonyos pénzügyi tevékenységek folytatását is. A hatóságok felkérhetik továbbá az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogalkotást, ha szükséges. Továbbra is a tagállamok (illetve a kormányokat képviselő Tanács) hatáskörében marad a válsághelyzet megállapításának joga, noha az Európai Rendszerkockázati Testületnek számos eszköz áll majd a rendelkezésére, hogy figyelmeztessen a vészhelyzetek kialakulására.
Az uniós tagországok pénzügyminiszterei már a hónap elején jóváhagyták a Strasbourgban most megszavazott javaslatcsomagot, miután arról megszületett a kompromisszum a két intézmény (az Európai Parlament és a Tanács) között. Múlt heti találkozójukon a tagországok állam- és kormányfői is üdvözölték a megállapodást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok