2010. április 01., 08:172010. április 01., 08:17
A tervek szerint igényes kivitelezésű és minőségi termékeket mutatnak majd be, amelyeket a Székelyföldön állítanak elő, tehát a Hargita, Kovászna és Maros megyében bejegyzett, illetve az itt működő vállalkozásokra számítanak. Bereczki Kinga elmondta, az ásványvizek nagy részét például bukaresti cégek palackozzák, de a borvíz a Székelyföld jellegzetes kincse, így ezeknek feltétlenül helyük van a kiállításon.
Újságírói kérdésre válaszolva azt is kifejtette, hogy például egy német gépkocsimárka helyi forgalmazója nem felel meg a kritériumoknak, és nem vehet részt a rendezvényen. Bereczki szerint a kiállítással értékkoncentráció valósul meg, a mintegy 1500 négyzetméteres kiállítófelületen a Székelyföldön előállított termékek változatosságát és gazdagságát mutatnák fel. A szervezők szerint a termékek sokaságának a látványa erőt és önbizalmat ad a helybelieknek, hogy higgyenek saját értékteremtő erejükben, az önellátó fenntartás lehetőségében, és tudatosítsák a helyi piac előnyét.
A CIVEK ugyanakkor létrehozott egy szervezőirodát, eddig az előkészítő munkálatok zajlottak, a három megyében több mint 600 céget kerestek meg. Meghívták a helyi termelőket, ipari vállalkozókat, turisztikai szolgáltatókat, kézműveseket. A helyfoglalásra közepes árkategóriát szabtak meg, így egy négyzetméter beépített felületért 150 lejt kell fizetni. Ezzel megvalósul a minőségi szűrő, de kisebb kézművesek is megengedhetik maguknak. Megtudtuk, egy idős mézeskalácssütő-asszony már ki is fizette a három négyzetméterért a 450 lejt.
Furus Levente, a CIVEK irodavezetője arról tájékoztatott, hogy a vásáron kiállítók adataival egy cégkatalógus készül, ezzel gyakorlatilag megvalósul a székelyföldi cégek első hivatalos nyilvántartásba vétele. Az Üzletkötő sarok lehetőséget ad ugyanakkor az együttműködések, új cégkapcsolatok létrehozására. A látogatottságot a gazdag kulturális kínálattal is növelni próbálják, a háromnapos rendezvényen többek között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes és a Perkő Néptánc Egyesület is fellépnek.
A szervezésben partnerként vesznek részt a három megye kereskedelmi és iparkamarái. Herman Rosner, a Kovászna megyei kamara elnöke a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, abban látja a kiállítás jótékony hatását, hogy a helyi termékek bemutatása és népszerűsítése mellett azonosítani és bővíteni lehet a helyi együttműködési lehetőségeket, amelyeket a működő piacgazdaságban jelentkező egészséges versengés mellett is ki kell alakítani. Rosner elmondta, a kereskedelmi kamara mozgósítja tagságát, és abban is bíznak, hogy a kamararendszer segítségével fel lehet kutatni a székelyföldi termékek és szolgáltatások potenciális vásárlóit is.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke megkeresésünkre elmondta, minden olyan rendezvényt támogat, ami a szomszéd, az utca vagy falubeli termékeit népszerűsíti a tartósítószerekkel telepumpált idegen országokból érkező áru ellenében. Borboly az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ezek a kezdeményezések politika és önös érdek felettiek kell hogy legyenek.
„A Székelyföldi termék programot óriási várakozás előzi meg, ám egyelőre még egyetlen területen sem tudunk megfelelő mennyiségű elvárt minőségű terméket előállítani. A cél az, hogy olyan mennyiséget és minőséget termeljünk, hogy a székelyföldi termék jelen legyen a nagyáruházak, a székelyföldi boltláncok vagy akár a benzinkutak polcain is” – szögezte le Borboly.
Kurkó János, a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. A Krónika kérdésére úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban a civil szervezetek, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek egyre többet tesznek, hogy „megmozgassák az állóvizet”. Szerinte a vállalkozóknak valamennyi ilyen lehetőséget ki kell használniuk, még egy szalmaszálat is, hogy szembemenjenek a szerencséjükkel. A sikeres csíkszeredai üzletember szerint a kiállítások, vásárok ugyan elcsépeltnek tűnhetnek, de mégis ezek a legjobb alkalmak beszélgetésekre, ismerkedésekre, kapcsolatok kialakítására.
Gazda Zoltán, a Székelyföldi termék márkanevet levédető egyesület elnöke a Krónikának elmondta, részt vesznek a kiállításon, hiszen a szervező CIVEK ingyenfelületet ajánlott fel az egyesületnek. Mint tájékoztatott, nyolc cég csatlakozott eddig az egyesülethez, és őket is a részvételre biztatják. Gazda ugyanakkor elmondása szerint egy kicsit tart attól, hogy zavart okozhat, ha túl sok szervezet népszerűsíti a székelyföldi terméket, hiszen már így is nehéz kiigazodni, mert az egyesület mellett a Hargita megyei önkormányzat is megpróbálta levédetni a márkanevet.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?