Hirdetés

Székelyföldi Termék Kiállítás és Vásárt szerveznek Kézdivásárhelyen

Valamennyi székely vállalkozót várják a szervezők a Székelyföldi Termék Kiállítás és Vásárra, amelyet a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) szervez május 14–16. között a kézdivásárhelyi sportcsarnokban. Bereczki Kinga, a közel negyven civil szervezetet tömörítő szövetség elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, a kiállítás célja a székelyföldi termékek népszerűsítése, a helyi gazdasági kapcsolatok erősítése, illetve a székely öntudat erősítése.

Bíró Blanka

2010. április 01., 08:172010. április 01., 08:17

A tervek szerint igényes kivitelezésű és minőségi termékeket mutatnak majd be, amelyeket a Székelyföldön állítanak elő, tehát a Hargita, Kovászna és Maros megyében bejegyzett, illetve az itt működő vállalkozásokra számítanak. Bereczki Kinga elmondta, az ásványvizek nagy részét például bukaresti cégek palackozzák, de a borvíz a Székelyföld jellegzetes kincse, így ezeknek feltétlenül helyük van a kiállításon.

Újságírói kérdésre válaszolva azt is kifejtette, hogy például egy német gépkocsimárka helyi forgalmazója nem felel meg a kritériumoknak, és nem vehet részt a rendezvényen. Bereczki szerint a kiállítással értékkoncentráció valósul meg, a mintegy 1500 négyzetméteres kiállítófelületen a Székelyföldön előállított termékek változatosságát és gazdagságát mutatnák fel. A szervezők szerint a termékek sokaságának a látványa erőt és önbizalmat ad a helybelieknek, hogy higgyenek saját értékteremtő erejükben, az önellátó fenntartás lehetőségében, és tudatosítsák a helyi piac előnyét.

Cégnyilvántartás készül

A CIVEK ugyanakkor létrehozott egy szervezőirodát, eddig az előkészítő munkálatok zajlottak, a három megyében több mint 600 céget kerestek meg. Meghívták a helyi termelőket, ipari vállalkozókat, turisztikai szolgáltatókat, kézműveseket. A helyfoglalásra közepes árkategóriát szabtak meg, így egy négyzetméter beépített felületért 150 lejt kell fizetni. Ezzel megvalósul a minőségi szűrő, de kisebb kézművesek is megengedhetik maguknak. Megtudtuk, egy idős mézeskalácssütő-asszony már ki is fizette a három négyzetméterért a 450 lejt.

Furus Levente, a CIVEK irodavezetője arról tájékoztatott, hogy a vásáron kiállítók adataival egy cégkatalógus készül, ezzel gyakorlatilag megvalósul a székelyföldi cégek első hivatalos nyilvántartásba vétele. Az Üzletkötő sarok lehetőséget ad ugyanakkor az együttműködések, új cégkapcsolatok létrehozására. A látogatottságot a gazdag kulturális kínálattal is növelni próbálják, a háromnapos rendezvényen többek között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes és a Perkő Néptánc Egyesület is fellépnek.

A szervezésben partnerként vesznek részt a három megye kereskedelmi és iparkamarái. Herman Rosner, a Kovászna megyei kamara elnöke a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, abban látja a kiállítás jótékony hatását, hogy a helyi termékek bemutatása és népszerűsítése mellett azonosítani és bővíteni lehet a helyi együttműködési lehetőségeket, amelyeket a működő piacgazdaságban jelentkező egészséges versengés mellett is ki kell alakítani. Rosner elmondta, a kereskedelmi kamara mozgósítja tagságát, és abban is bíznak, hogy a kamararendszer segítségével fel lehet kutatni a székelyföldi termékek és szolgáltatások potenciális vásárlóit is.

Nincs elég székely termék

Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke megkeresésünkre elmondta, minden olyan rendezvényt támogat, ami a szomszéd, az utca vagy falubeli termékeit népszerűsíti a tartósítószerekkel telepumpált idegen országokból érkező áru ellenében. Borboly az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ezek a kezdeményezések politika és önös érdek felettiek kell hogy legyenek.

„A Székelyföldi termék programot óriási várakozás előzi meg, ám egyelőre még egyetlen területen sem tudunk megfelelő mennyiségű elvárt minőségű terméket előállítani. A cél az, hogy olyan mennyiséget és minőséget termeljünk, hogy a székelyföldi termék jelen legyen a nagyáruházak, a székelyföldi boltláncok vagy akár a benzinkutak polcain is” –  szögezte le Borboly.

Kurkó János, a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. A Krónika kérdésére úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban a civil szervezetek, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek egyre többet tesznek, hogy „megmozgassák az állóvizet”. Szerinte a vállalkozóknak valamennyi ilyen lehetőséget ki kell használniuk, még egy szalmaszálat is, hogy szembemenjenek a szerencséjükkel. A sikeres csíkszeredai üzletember szerint a kiállítások, vásárok ugyan elcsépeltnek tűnhetnek, de mégis ezek a legjobb alkalmak beszélgetésekre, ismerkedésekre, kapcsolatok kialakítására.

Gazda Zoltán, a Székelyföldi termék márkanevet levédető egyesület elnöke a Krónikának elmondta, részt vesznek a kiállításon, hiszen a szervező CIVEK ingyenfelületet ajánlott fel az egyesületnek. Mint tájékoztatott, nyolc cég csatlakozott eddig az egyesülethez, és őket is a részvételre biztatják. Gazda ugyanakkor elmondása szerint egy kicsit tart attól, hogy zavart okozhat, ha túl sok szervezet népszerűsíti a székelyföldi terméket, hiszen már így is nehéz kiigazodni, mert az egyesület mellett a Hargita megyei önkormányzat is megpróbálta levédetni a márkanevet.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

Hirdetés
2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
Hirdetés
Hirdetés