2010. április 01., 08:172010. április 01., 08:17
A tervek szerint igényes kivitelezésű és minőségi termékeket mutatnak majd be, amelyeket a Székelyföldön állítanak elő, tehát a Hargita, Kovászna és Maros megyében bejegyzett, illetve az itt működő vállalkozásokra számítanak. Bereczki Kinga elmondta, az ásványvizek nagy részét például bukaresti cégek palackozzák, de a borvíz a Székelyföld jellegzetes kincse, így ezeknek feltétlenül helyük van a kiállításon.
Újságírói kérdésre válaszolva azt is kifejtette, hogy például egy német gépkocsimárka helyi forgalmazója nem felel meg a kritériumoknak, és nem vehet részt a rendezvényen. Bereczki szerint a kiállítással értékkoncentráció valósul meg, a mintegy 1500 négyzetméteres kiállítófelületen a Székelyföldön előállított termékek változatosságát és gazdagságát mutatnák fel. A szervezők szerint a termékek sokaságának a látványa erőt és önbizalmat ad a helybelieknek, hogy higgyenek saját értékteremtő erejükben, az önellátó fenntartás lehetőségében, és tudatosítsák a helyi piac előnyét.
A CIVEK ugyanakkor létrehozott egy szervezőirodát, eddig az előkészítő munkálatok zajlottak, a három megyében több mint 600 céget kerestek meg. Meghívták a helyi termelőket, ipari vállalkozókat, turisztikai szolgáltatókat, kézműveseket. A helyfoglalásra közepes árkategóriát szabtak meg, így egy négyzetméter beépített felületért 150 lejt kell fizetni. Ezzel megvalósul a minőségi szűrő, de kisebb kézművesek is megengedhetik maguknak. Megtudtuk, egy idős mézeskalácssütő-asszony már ki is fizette a három négyzetméterért a 450 lejt.
Furus Levente, a CIVEK irodavezetője arról tájékoztatott, hogy a vásáron kiállítók adataival egy cégkatalógus készül, ezzel gyakorlatilag megvalósul a székelyföldi cégek első hivatalos nyilvántartásba vétele. Az Üzletkötő sarok lehetőséget ad ugyanakkor az együttműködések, új cégkapcsolatok létrehozására. A látogatottságot a gazdag kulturális kínálattal is növelni próbálják, a háromnapos rendezvényen többek között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes és a Perkő Néptánc Egyesület is fellépnek.
A szervezésben partnerként vesznek részt a három megye kereskedelmi és iparkamarái. Herman Rosner, a Kovászna megyei kamara elnöke a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, abban látja a kiállítás jótékony hatását, hogy a helyi termékek bemutatása és népszerűsítése mellett azonosítani és bővíteni lehet a helyi együttműködési lehetőségeket, amelyeket a működő piacgazdaságban jelentkező egészséges versengés mellett is ki kell alakítani. Rosner elmondta, a kereskedelmi kamara mozgósítja tagságát, és abban is bíznak, hogy a kamararendszer segítségével fel lehet kutatni a székelyföldi termékek és szolgáltatások potenciális vásárlóit is.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke megkeresésünkre elmondta, minden olyan rendezvényt támogat, ami a szomszéd, az utca vagy falubeli termékeit népszerűsíti a tartósítószerekkel telepumpált idegen országokból érkező áru ellenében. Borboly az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ezek a kezdeményezések politika és önös érdek felettiek kell hogy legyenek.
„A Székelyföldi termék programot óriási várakozás előzi meg, ám egyelőre még egyetlen területen sem tudunk megfelelő mennyiségű elvárt minőségű terméket előállítani. A cél az, hogy olyan mennyiséget és minőséget termeljünk, hogy a székelyföldi termék jelen legyen a nagyáruházak, a székelyföldi boltláncok vagy akár a benzinkutak polcain is” – szögezte le Borboly.
Kurkó János, a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. A Krónika kérdésére úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban a civil szervezetek, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek egyre többet tesznek, hogy „megmozgassák az állóvizet”. Szerinte a vállalkozóknak valamennyi ilyen lehetőséget ki kell használniuk, még egy szalmaszálat is, hogy szembemenjenek a szerencséjükkel. A sikeres csíkszeredai üzletember szerint a kiállítások, vásárok ugyan elcsépeltnek tűnhetnek, de mégis ezek a legjobb alkalmak beszélgetésekre, ismerkedésekre, kapcsolatok kialakítására.
Gazda Zoltán, a Székelyföldi termék márkanevet levédető egyesület elnöke a Krónikának elmondta, részt vesznek a kiállításon, hiszen a szervező CIVEK ingyenfelületet ajánlott fel az egyesületnek. Mint tájékoztatott, nyolc cég csatlakozott eddig az egyesülethez, és őket is a részvételre biztatják. Gazda ugyanakkor elmondása szerint egy kicsit tart attól, hogy zavart okozhat, ha túl sok szervezet népszerűsíti a székelyföldi terméket, hiszen már így is nehéz kiigazodni, mert az egyesület mellett a Hargita megyei önkormányzat is megpróbálta levédetni a márkanevet.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.