Székelyföldi turisztikai szövetség helyett klaszter

A klaszterszerződést a napokban Csíkszeredában, egy idegenforgalmi fórumon írták alá, az eredetileg betervezett 22 aláíró mellett pedig már helyben csatlakoztak mások is, és a tagok köre tovább bővíthető. Az alapítók között vannak turisztikai egyesületek, vállalkozók, magánszemélyek, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem.

Albert Zoltán hangsúlyozta, a klaszter alulról szerveződik, egyelőre az önkormányzatok nem társultak. Szakemberek csoportosulása, akik ismerik az iparág elméletét, gyakorlatát, s abban bíznak, hogy szakmai érvekkel hatni tudnak majd a döntéshozókra is. Az alapítók köre földrajzilag is teljes lefedettséget biztosít, magában foglalja többek között Háromszéket, Gyergyó vidékét, Nyárád mentét, a Sóvidéket, a Gyimeseket és Csíkországot – ecsetelte a megbízott elnök.

Emlékeztetett egyúttal, hogy az együttgondolkodás már rég megkezdődött, és immár hosszú ideje próbálják hivatalosítani a szervezetet, ám azt nem sikerült bejegyeztetni, mert a bíróság „koholt vádakra hivatkozva” elutasította a kérésüket, miután a bírák a példák ellenére sem fogadták el, hogy a Székelyföld idegenforgalmi desztinációként nem egyenlő a közigazgatási egységgel. „A klaszter egyszerűbb, kötetlen formája az együttműködésnek, ezért ezt a megoldást választották” – magyarázta Albert Zoltán.

Hozzátette, a bejegyzési hercehurca alatt eltelt idő sem volt terméketlen, közben terveztek, aldesztinációkat határoztak meg, tudást és tapasztalatot cseréltek, adatokat gyűjtöttek, és elkezdték a regionális digitális platform kialakítását. A Sóvidék platform pedig már el is indult, jelenleg élesben tesztelik, a Vulkánok földje, amely a Csomád–Bálványos kistérséget foglalja magában, is részben működik, feltöltés alatt áll.

„Egy idegenforgalmi desztinációról van szó, aminek a határai nem merevek, ezen belül tizenegy aldesztinációt határoztunk meg, amelyek jellegzetessége és szolgáltatói rendszere fel tudja kelteni és huzamosabb ideig fenn tudja tartani a turisták érdeklődését” – avatott be a klaszter megbízott elnöke. A tizenegy aldesztináció Sóvidék–Hegyalja, Csomád–Bálványos, Gyergyó–Gyilkos-tó, Borszék–Maroshévíz, Székelyudvarhely és környéke, a Gyimesek, a Csíki medence, a Nyárád–Kisküküllő–Maros mente, Erdővidék, Alsó-Háromszék, Felső-Háromszék. Ezekhez mind különböző fantázianeveket társítanak, például a Kúriák vagy Székely kapuk földje.

A szakember ugyanakkor leszögezte, a turizmusért eddig is sokat tettek a Székelyföldön, csak mindenki külön úton járt, ezt az esetlegesen fejlődő rendszert szeretnék céltudatosabbá tenni, amely így hasznosabban tud bánni az erőforrásaival – tudás, környezet és pénz. „A klaszter feladata, hogy idegenforgalmi szempontból eltörölje a közigazgatási határokban való gondolkodást, és helyette turisztikai fogadóterületeket honosítson meg. Arra koncentrálunk, hogy vállalati szemlélettel a piac igényeinek megfelelően katalizáljuk a fejlődést” – összegzett Albert Zoltán.