
Határozottan ellenzi a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület (NKSZ) a bukaresti kormány tervét, hogy hagyományos román termékként jegyezzék be az Európai Unióban a székely magyar süteményt.
2015. november 17., 18:472015. november 17., 18:47
2015. november 18., 12:462015. november 18., 12:46
A kezdeményezésről a Dacian Cioloş vezette szakértői kabinet mezőgazdasági miniszterjelöltje beszélt a parlamenti szakbizottságok előtti hétfői meghallgatásán. Achim Irimescu közölte, a szebeni szalámihoz, a libánfalvi sós túróhoz és a füstölt busához hasonlóan eredetvédettséget kérnek Brüsszeltől a közismert székelyföldi édességnek is.
„Már tárgyaltunk erről a magyarországi hatóságokkal, és arra a közös álláspontra jutottunk, hogy a kürtőskalács román termék. Csakhogy mindeddig még nem találtunk olyan civil szervezetet, amely népszerűsítené\" – idézte az agrártárca vezetőjét a Mediafax hírügynökség. Irimescu hozzátette, a bukaresti hatóságok eddig a topoloveni-i szilvalekvárt jegyeztették be az EU-ban hagyományos román termékként.
A román illetékesek elképzelése különösen annak fényében érdekes és tanulságos, hogy a köztudatba Székelyföldről származó süteményként bevonult kürtőskalács különleges státusáról hosszú ideje vita dúl a magyarországi hatóságok és a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület között. Az NKSZ 2013-ban javasolta az édesség hungarikummá, illetve az Európán kívül is tekintéllyel bíró Hagyományos Különleges Termékké (HKT) nyilvánítását, a budapesti Földművelésügyi Minisztérium azonban adminisztrációs hiányosságra hivatkozva elutasította az NKSZ mindkét beadványát.
Különben a szaktestület éppen azzal a céllal alakult a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének keretében, hogy elősegítése a sütemény nemzetközi elterjedését, kultúrtörténetének ismertetését, az uniós nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok benyújtását és a HKT cím megszerzését, továbbá egy saját márkajel létrehozását.
Albert Zoltán, az NKSZ ügyvivője kedden a Krónikának úgy nyilatkozott: kizártnak tartja, hogy a bukaresti hatóságok tárgyaltak volna a magyarországi illetékesekkel a kürtőskalács eredetvédelméről, és hogy utóbbiak beleegyeztek volna ebbe. Mindez már csak azért is furcsa lenne, mivel a kürtőskalács idén januárban éppenséggel „egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként\" került a hungarikumok „előszobájának\" tekintett Magyar Értéktárba, mégpedig a budapesti agrártárca hatáskörében működő Hungarikum Bizottság jóváhagyásával.
„Éppen ennek ismeretében nincs az az eszement ember, aki azt mondaná a versenytársnak, hogy nesze, vigyétek a kürtőst, nekünk nem kell\" – vélekedett lapunknak Albert Zoltán, leszögezve, a szaktestület semmiképpen sem hagyja annyiban a román illetékesek törekvéseit. Már csak azért sem, mert a magyar gasztronómia egyik szimbólumaként számon tartott, „siculicumnak\" is nevezett kürtőskalácsot a magyar térségek egyfajta reklámelemeként, -hordozójaként is használni kívánják.
A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (KMTE) munkatársa egyébként is furcsának tartja, hogy olyan terméket akarnak románnak nyilvánítani, amelynek nincs román elnevezése. „A magyarországi szakma részéről észlelhető egyfajta nyomás arra vonatkozóan, hogy legyenek megengedőbbek a kürtőskalács előállításának minőségi feltételei, arról azonban semmiféle vita nincs, hogy ez a sütemény magyar érték\" – szögezte le a Krónikának Albert Zoltán.
Lapunk kedden írásban tett fel kérdéseket a budapesti Földművelésügyi Minisztériumnak a bukaresti kormány tervével kapcsolatban, estig azonban nem kaptunk választ. A minisztérium szerdán reagált kérdéseinkre.
Közben nyílt levélben kért magyarázatot a kürtőskalácssal kapcsolatos bejelentésére a román mezőgazdasági minisztertől Tamás Sándor, Kovászna Megyei Tanács elnöke és Grüman Róbert, a KMTE elnöke. Ebben ismertetik Irimescuval a sütemény eredetét és történetét, felhívva a tárcavezető figyelmét, hogy a kürtős hamarosan hungarikummá válhat, egyúttal partnerséget ajánlanak a minisztériumnak a csemege népszerűsítése érdekében.
„A kürtőskalács eredete tisztázott: Magyarország területéről származik, és ma is a magyar kultúrához kötődik. Úgy véljük, tisztességes partnerség keretében nincs helye a hagyományos székely termék eredete újrakitalálásának, egy ilyen partnerségnek a termék története és identitása tiszteletben tartásán és promoválásán kell alapulnia\" – olvasható a nyílt levélben.
A Magyar Eredetvédelmi Tanács tavaly utasította el az NKSZ kérését, miszerint HKT-ként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az EU-ban. „A kürtőskalács elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be\" – szerepel az indoklásban. A minisztérium elutasító határozatát a szaktestület a bíróságon támadta meg, ítélet még nem született. Az anyaországi huzavona miatt már korábban fennállt a veszélye, hogy a hagyományos magyar édességet romániai termékként regisztrálják az EU-ban.
Melyek a hagyományos termék előnyei?
Az EU még a 90-es évek elején hozott létre egy elismerési rendszert, amelynek célja, hogy az európai országokban előállított, különleges termékek eredetiségét igazolja egy uniós oltalom használatával. A rendszer elsődleges célja, hogy megvédje Európában a valóban különleges módon, vagy valamilyen földrajzi helyhez köthető hagyományos termékeket a hasonló, de nem minden szempontból eredeti vagy hagyományos módon elkészített termékektől. Emellett a rendszer egységes jelöléssel/szimbólumok használatával ezeknek a különleges termékeknek nagyobb ismertséget is biztosít, valamint tulajdonképpen értéküket is növeli.
Az olyan hagyományos jelleggel bíró élelmiszerek nyerhetik el az Unió hagyományos különleges termék jelölését (HKT) és minősítését, amelyek már legalább 25 éve jelen vannak az EU piacán, és speciális jellemzőik megkülönböztetik más, hasonló élelmiszerektől. A HKT-megjelölés fő célja, hogy a földrajzi területhez nem szükségszerűen kapcsolódó kiváló minőségű termékek megkülönböztethessék magukat más termékektől, és így piaci ártöbbletre tehessenek szert. A rendszer segít megőrizni az EU kulturális örökségének részét képező eredeti termékeket. HKT például a mozarella, a serano sonka, Magyarországon pedig a pozsonyi kifli, a tepertős pogácsa vagy a szikvíz.
Siculicum-történet
Kürtőskalács. A világ minden táján ismert székely magyar sütemény címmel nemrég jelent meg dokumentált, gazdagon illusztrált kiadvány az NKSZ jóvoltából, amelynek angol változata is van, román fordítása pedig hamarosan elkészül. A könyv szerint a kürtőskalácsra utaló első ismert írásos dokumentum 1679-ből, az Erdélyi Fejedelemség Kolozs vármegyéjének Úzdiszentpéter nevű falvából származik: „Kürtős Fánk Sütéshez valo fa nro. 1”.
A dokumentum eredetijének a Kolozsvári Állami Levéltárban nyoma veszett. Nem sokkal később a süteményt már az erdélyi nemesség jól ismerhette, sőt a szomszédos Moldva elitje is szemet vetett rá. A sütemény első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű, erdélyi szakácskönyvében bukkan föl. A 18. század végén a cukormázas édesség nemcsak Erdélyben, hanem különböző megnevezésekkel már az egész magyar nyelvterületen elterjedt. A turizmusnak köszönhetően ma már az egész világon készítik a székely nemzeti süteményt.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!