
Fotó: Biró István
„Az a tervünk, hogy az üzletláncok fejlődésével párhuzamosan mi is mindenhol megjelenünk, utcai boltokat viszont nem kívánunk nyitni” – mondta a Krónikának Dobra László.
Mint mondta, a kézdivásárhelyi nadrággyár tavalyi üzleti forgalma 7,4 millió euróra rúgott, amit idén 8,4 millió euróra szeretnének növelni. Dobra szerint ebben az esztendőben 13–15 százalékos profitemelkedést szeretnének megvalósítani.
Bár 2004-ben még csak két boltja volt, Kézdivásárhelyen és Konstancán, a nadrággyár ma már 29 romániai nagyvárosban működtet saját üzletet, ugyanakkor további öt helyszínen franchise-rendszerben is forgalmazzák termékeiket. Idén 10 újabb szaküzlet megnyitását tervezik, ezekben a Secuiana márkanevével fémjelzett, Adam’s név alatt futó, a felső középréteg számára készült teljes ruhakollekciókat árusítanak. A nadrágokat továbbra is a kézdivásárhelyi gyárban készítik, míg az Adam’s márka többi kellékét – zakókat, ingeket, nyakkendőket, trikókat – hazai és külföldi partnergyárakban varratják. Jelenleg saját üzlethálózatukban értékesítik termékeik mintegy 60 százalékát, a többit exportálják.
A Secuiana kézdivásárhelyi gyárában több mint 500 háromszékit foglalkoztatnak, emellett a cég mintegy 160 személynek adott munkát az országszerte nyitott üzletekben.
Az idén fennállásának 40. évét ünneplő gyárat 1968-ban kezdték építeni Kézdivásárhelyen, a tulajdonképpeni termelés rá egy évre indult be. Az első években különböző próbálkozások voltak, többféle terméket készítettek. 1973-tól tértek át a nadrággyártásra, s ez lett a kizárólagos profil, főleg exportra, a nyugati piacra gyártottak. 1989-ig a Secuianának sikerült egy jól kiérdemelt hírnévre szert tennie, minőségi termékeivel helytállt a nyugati piacon. Az országos készruhaipari piacon szintén megbecsülésnek örvendett. Ezek a tényezők segítették hozzá ahhoz, hogy az 1989-es változások után sikeresen tudjanak alkalmazkodni a szabad piachoz, illetve a piacgazdasághoz. A gyár magánosítása 1992-ben történt, ekkor jött létre a Secuiana Rt. Az alkalmazottak és a vezetőség vásárolta fel a részvényeket. A magánosítás után a gyár rohamos fejlődésnek indult, évente több mint egymillió márkát fordítottak csak a Secuiana Rt. fejlesztésére, és korszerűsítették a gyártási folyamatot is. Ebben az időszakban 50 kilométeres körzetben új nadrággyárak jelentek meg, Esztelneken, Bereckben, Sepsiszentgyörgyön. 2004-ben, a csúcsidőben tizenhárom nadrágtermelő cég működött, ami évi hétmillió darab nadrágot jelentett. Ebből a jobb időkben a Secuiana Rt. és leányvállalatai évi kétmillió-nyolcszázezret készítettek. Miután felújították a Secuianát, létrejött a Secuiana-csoport. Első leányvállalata 1994-ben a berecki Seconf Rt. volt, azután következett a szállítóvállalat, a Secuiana Trans. A következő lépés 1999-ben történt, amikor a nőinadrág-termelést egy önálló gyárba költöztették át. Így jött létre az S’Mode Rt. az egykori tejgyár épületében. A dolgozói létszám szempontjából a csúcsot az 1999-es esztendő jelentette, amikor 2500 alkalmazottat foglalkoztatott a nadrággyár. Tudni kell még, hogy a Kézdivásárhelyen készült ruhákban vonultak fel a pekingi olimpia nyitógáláján a román válogatott férfi sportolói is. Az ötkarikás játékokon részt vevő 122 versenyző felvonuló-, utazó- és szabadidős ruháit a céhes városbeli vállalat munkatársai készítették.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?