2009. április 07., 10:162009. április 07., 10:16
A statisztikai hivatal szakemberei szerint a különbség főként abból adódik, hogy a városiak fizetésből származó bevétele majdnem kétszer nagyobb, mint a vidékieké. Ugyanis egy városi háztartás havi összbevételének a 63,4 százalékát teszik ki a fizetésből származó pénzösszegek. Ez a számarány különben 0,1 százalékos visszaesést jelent a harmadik negyedévhez viszonyítva, míg a második és első negyedévhez képest 2,2, illetve 2,8 százalékos visszaesésről beszélhetünk. Ez a tendencia egyébként azt illusztrálja, hogy a globális gazdasági és pénzügyi válság miatt sok esetben csökkentek a fizetések, és nagyon sokan maradtak munka nélkül.
| Romániában februárban 19,8 százalékkal nőttek a nettó bérek az egy évvel korábbihoz képest, 1358 lejre (438 dollár). A havi emelkedés 0,2 százalék volt. Az erős emelkedésre a közgazdászok nem számítottak: a globális válság nyomán azt valószínűsítették, hogy a bérek növekedése erőteljesen lassul idén, és a recessziót az IMF márciusban biztosított hitelcsomagja sem tudja megakadályozni. Ugyanakkor az infláció letörését fókuszban tartó Román Nemzeti Bank (BNR) számára a bérek gyors növekedése az elsőszámú aggodalom. Idén januárban csak 12,9 százalék volt a nettó béremelkedés üteme, tavaly februárban viszont 20,5 százalék, sőt tavaly januárban még 30,7 százalék, éves szinten. |
A városi lakosság esetében egyébként a háztartások összbevételének 9,5 százalékát teszik ki a természetbeni juttatások. Ehhez képest a falvak lakói számára a mezőgazdasági termelésből származó javak teszik ki a havi összbevétel legnagyobb, 34,2 százalékos hányadát. A statisztikai hivatal szakemberei szerint említésre méltó továbbá, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó pénzbeni bevételek alig az 5,4 százalékát teszik ki egy falusi háztartás összjövedelmének.
Összesítve, az országos havi átlagbevételek a tavalyi év utolsó negyedében háztartásonként 2319, míg egyénenként 796 lejre rúgtak. Ebből a pénzbeni juttatás háztartásonként 1917, fejenként 658 lej volt.
Fogyasztásra ment el a bejövő összegek számottevő hányada, erre a célra egy átlagos háztartás havi 2081 lejt fordított, egy főre esően 715 lejről beszélhetünk. Ezen belül a havi bevétel legnagyobb része, 61,1 százaléka élelmiszerre és nem szeszes italokra megy el, továbbá ide tartoznak a lakásfenntartással járó költségek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok