2011. december 12., 06:182011. december 12., 06:18
A Bulgakov kávézóban megejtett beszélgetés első témájaként a nők által a gazdasági életben betöltött szerepről értekeztek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségét is betöltő államtitkár elmondta: a demográfiai gondok megoldásához vissza kell állni a legalább 2,1-es reprodukciós arányra – ez szerinte elsősorban a nők társadalmi szerepvállalásán múlik. Hozzáfűzte: a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is itt dől el. Szemléltetésként megemlítette, hogy Németországban, Spanyolországban és Ausztriában az egy nőre eső gyerekszám mindössze 1,2–1,3. „Nem az a kérdés, hogy a karrier vagy család, hanem karrier és család. Ezért azokat az intézményeket – bölcsődéket, óvodákat – kell támogatni, amelyek segítenek a nőknek visszatérni szülés után a munkaerőpiacra” – fogalmazta meg Szatmáry.
Hozzátette: Magyarországon évente mindössze 90 ezer gyerek születik, ugyanakkor Magyarország az egyetlen állam Európában, ahol a gyerekvállalási kedv nem egyenes arányban csökken az iskolázottság mértékével, a magasabb képzettségűek ugyanis több gyereket vállalnak, ez az erdélyi magyarságra is jellemző. A nők vállalkozásban betöltött szerepéről ugyanakkor az államtitkár úgy nyilatkozott: egy családi vállalkozásban nagyon fontosak a női szerepek, a nők ugyanis általában sokkal kiszámíthatóbban, megbízhatóbban és pontosabban dolgoznak, viszont kevésbé kockázatvállalók. „Különbséget kell tenni az egyenjogúság és az egyformaság között” – szögezte le Szatmáry.
A beszélgetést moderáló Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke ugyanakkor a Mikó-tervet ismertette néhány szóban az elsősorban egyetemistákból álló közönségnek.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.