2011. december 12., 06:182011. december 12., 06:18
A Bulgakov kávézóban megejtett beszélgetés első témájaként a nők által a gazdasági életben betöltött szerepről értekeztek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségét is betöltő államtitkár elmondta: a demográfiai gondok megoldásához vissza kell állni a legalább 2,1-es reprodukciós arányra – ez szerinte elsősorban a nők társadalmi szerepvállalásán múlik. Hozzáfűzte: a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is itt dől el. Szemléltetésként megemlítette, hogy Németországban, Spanyolországban és Ausztriában az egy nőre eső gyerekszám mindössze 1,2–1,3. „Nem az a kérdés, hogy a karrier vagy család, hanem karrier és család. Ezért azokat az intézményeket – bölcsődéket, óvodákat – kell támogatni, amelyek segítenek a nőknek visszatérni szülés után a munkaerőpiacra” – fogalmazta meg Szatmáry.
Hozzátette: Magyarországon évente mindössze 90 ezer gyerek születik, ugyanakkor Magyarország az egyetlen állam Európában, ahol a gyerekvállalási kedv nem egyenes arányban csökken az iskolázottság mértékével, a magasabb képzettségűek ugyanis több gyereket vállalnak, ez az erdélyi magyarságra is jellemző. A nők vállalkozásban betöltött szerepéről ugyanakkor az államtitkár úgy nyilatkozott: egy családi vállalkozásban nagyon fontosak a női szerepek, a nők ugyanis általában sokkal kiszámíthatóbban, megbízhatóbban és pontosabban dolgoznak, viszont kevésbé kockázatvállalók. „Különbséget kell tenni az egyenjogúság és az egyformaság között” – szögezte le Szatmáry.
A beszélgetést moderáló Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke ugyanakkor a Mikó-tervet ismertette néhány szóban az elsősorban egyetemistákból álló közönségnek.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.