
Fotó: Babos Krisztina
Szatmárnémetiben is nyitott irodát a Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH).
2013. december 11., 14:142013. december 11., 14:14
Amint a keddi avató keretében Szatmáry Kristóf, a magyar nemzetgazdasági minisztérium államtitkára kifejtette: ez egyike lesz azon úgynevezett gazdasági végpontoknak, amely a magyar nemzet határon átívelő egyesítését szolgálja.
Mint részletezte, az egész Kárpát-medencére kiterjedő irodahálózat egyrészt nemzetpolitikai szempontból jelentős, ugyanakkor gazdasági vonatkozásban is igen hasznos lehet, hisz a magyarországi vállalkozások előszeretettel terjeszkednek olyan területeken, ahol otthonos számukra a nyelvi és a kulturális közeg. Rámutatott: az elmúlt közel két évben félmillió külhoni kapta meg a magyar állampolgárságot, ami azt jelenti, hogy számos olyan cég működik szerte a Kárpát-medencében, amely magyar állampolgár tulajdonában van.
Kiss Ervin, a magyar–román vegyeskamara elnöke eközben arról értekezett, hogy az irodahálózat jelentős pluszt nyújt az eddigi kétoldalú gazdasági kapcsolatokhoz képest, mivel az információáramlás az egész Kárpát-medencére kiterjed. Ezek révén egyrészt integrálni kívánják a helyi vállalkozói közösségeket, másrészt pedig segítséget kívánnak nyújtani a gazdasági szereplők számára a piacok felmérésében, valamint a potenciális üzleti partnerek beazonosításában.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Szatmárnémetiben megnyitott 13. irodája kapcsolatban áll majd a 23 magyarországi területi kamarával, illetve a határokon kívül eddig megnyitott további 12 irodával. Ezek közül kettő-kettő működik a Felvidéken, illetve a Délvidéken, egy-egy Szlovéniában, Horvátországban és Kárpátalján, Erdélyben pedig Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon nyitottak kirendeltséget, a közeljövőben pedig Marosvásárhelyen is beindul egy iroda. A szatmárnémeti kirendeltséget Balog Zoltán vezeti, és Szatmáron kívül Máramaros, valamint Szilágy megye tartozik majd a tevékenységi területei közé.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!