Fotó: Agerpres
2008. december 23., 08:352008. december 23., 08:35
„Még nem véglegesítettük a tervet, hogy pontosan mi is fog itt épülni. Előbb az előmegvalósíthatósági tanulmányoknak kell elkészülniük, hogy lássuk, mi maradhat meg a jelenleg létező épületekből. A tulajdonképpeni építési munkálatokat egy-két éven belül kezdhetjük el. Mindenképpen olyant szeretnénk itt építeni, ami más, mint a jelenlegi ingatlanpiac” – részletezte a terveket Neculai Dragoş. Hozzátette: az üzemben létező gépek, berendezések ócskavasként történő értékesítéséből 10–12 millió eurót remélnek, míg az épületek és gyárcsarnokok lebontásából származó betont is hasznosítani tudják majd az elkövetkező építkezések során.
Mint tájékoztatott, a spanyol vállalkozónak más jellegű projektjei is vannak: Brassó metropolisövezetében további területeket szeretne vásárolni, hogy egy golyóscsapágy-gyárat is kialakítson, ahol az elképzelések szerint 500 személyt foglalkoztatna. Emellett napelemeket gyártó üzem létrehozását is tervbe vették, ez utóbbit 40 millió euróból alakítanák ki, s 350 személynek adna munkát. A Central Sun a gazdasági és ingatlanpiaci beruházásokra kezdetben 200 millió eurót szán, de az összeg az elkövetkező években elérheti a 600–800 millió eurót. Neculai Dragoş egyúttal arra is rámutatott, hogy a spanyol társaságot egyáltalán nem érintette a globális gazdasági és pénzügyi válság, ellenkező esetben nem is vállalkoztak volna egy ekkora kaliberű beruházásra.
A brassói golyóscsapágy-gyártás története 1955-ig nyúlik vissza. Az üzemnek 1990-ben még 9 ezer alkalmazottja volt, akiket 2007-ben, amikor a gyár felszámolásáról döntöttek, bocsátottak el. A platformot 2008 elején bocsátották áruba, amely december elején talált vevőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok