2010. szeptember 02., 09:592010. szeptember 02., 09:59
A dezodorokról és az univerzális tisztítószerekről mondott le a legnagyobb arányban a lakosság a kedvezőtlen gazdasági helyzet nyomán – derül ki egy, a GfK Románia által készített, tegnap nyilvánosságra hozott felmérésből. A kimutatásból kiderül: illatszerekből 21, tisztítószerekből 19 százalékkal kevesebbet vásároltak az év első hat hónapjában, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában.
A felmérésből az is kiderül, hogy az idei év első felében 4 százalékkal kevesebb fogyasztási cikket vásárolt a lakosság, mint egy évvel korábban. A GfK kutatási igazgatója, Raluca Răschip rámutatott: az elmúlt tíz évben most fordult elő először, hogy csökkent a fogyasztási cikkek iránti kereslet, miután a korábbi esztendőkben folyamatos növekedés volt tapasztalható, amelynek szintje éves lebontásban 7 és 25 százalék között mozgott. Kifejtette, a jelenséget leginkább a szupermarketek sínylették meg, miután a lakosság a mind gazdasági, mind politikai szempontból barátságtalan körülmények közepette kevesebb alkalommal vásárol a nagyáruházakban.
Az illatszerek és a tisztítószerek után a csokoládé iránt csökkent a legnagyobb arányban a kereslet, a felmérés szerint az év első hat hónapjában 18 százalékkal kevesebb fogyott az édességből, mint tavaly.
A GfK kimutatása szerint az év első felében a háztartások kiadásaik 45 százalékát költötték különféle fogyasztási cikkekre, miközben ez az arány 2009-ben 43 százalékos volt. A legnépszerűbbek továbbra is a diszkontáruházak, ezekben a kereskedelmi egységekben 11 százalékkal nőtt az eladások aránya, míg a szupermarketek forgalma 9 százalékkal csökkent.
A különböző kereskedelmi egységek piaci részesedése ugyanakkor állandónak mondható: a hipermarketek tavalyi 20 százalékhoz képest idén már a piac 21 százalékát uralják, a szupermarketek részesedése viszont egy százalékkal csökkent – a tavalyi 13 százalék helyett már csak 12 százalékos. A diszkontáruházak részesedése az irántuk való érdeklődés növekedése nyomán magasabb: a tavalyi esztendő első hat hónapjában mért 8 százalékhoz képest az idei első fél évben 10 százalékra nőtt. A cash-carry áruházak pozíciói nem változtak: akárcsak tavaly, idén is 2 százalékos piaci részesedéssel bírtak.
A piacot azonban továbbra is a kisboltok, a butikok és a lakótelepi élelmiszerüzletek uralják, ezek részesedése 41 százalékos volt 2010 első felében, megtartva ezzel a tavaly ugyanebben az időszakban mért pozíciójukat. Az utcai és a piaci árusoknál a lakosság 4 százaléka vásárolt, míg az egyéb értékesítési formák iránt csökkent az érdeklődés: piaci részesedésük 12-ről 10 százalékra csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok