
2010. szeptember 02., 09:592010. szeptember 02., 09:59
A dezodorokról és az univerzális tisztítószerekről mondott le a legnagyobb arányban a lakosság a kedvezőtlen gazdasági helyzet nyomán – derül ki egy, a GfK Románia által készített, tegnap nyilvánosságra hozott felmérésből. A kimutatásból kiderül: illatszerekből 21, tisztítószerekből 19 százalékkal kevesebbet vásároltak az év első hat hónapjában, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában.
A felmérésből az is kiderül, hogy az idei év első felében 4 százalékkal kevesebb fogyasztási cikket vásárolt a lakosság, mint egy évvel korábban. A GfK kutatási igazgatója, Raluca Răschip rámutatott: az elmúlt tíz évben most fordult elő először, hogy csökkent a fogyasztási cikkek iránti kereslet, miután a korábbi esztendőkben folyamatos növekedés volt tapasztalható, amelynek szintje éves lebontásban 7 és 25 százalék között mozgott. Kifejtette, a jelenséget leginkább a szupermarketek sínylették meg, miután a lakosság a mind gazdasági, mind politikai szempontból barátságtalan körülmények közepette kevesebb alkalommal vásárol a nagyáruházakban.
Az illatszerek és a tisztítószerek után a csokoládé iránt csökkent a legnagyobb arányban a kereslet, a felmérés szerint az év első hat hónapjában 18 százalékkal kevesebb fogyott az édességből, mint tavaly.
A GfK kimutatása szerint az év első felében a háztartások kiadásaik 45 százalékát költötték különféle fogyasztási cikkekre, miközben ez az arány 2009-ben 43 százalékos volt. A legnépszerűbbek továbbra is a diszkontáruházak, ezekben a kereskedelmi egységekben 11 százalékkal nőtt az eladások aránya, míg a szupermarketek forgalma 9 százalékkal csökkent.
A különböző kereskedelmi egységek piaci részesedése ugyanakkor állandónak mondható: a hipermarketek tavalyi 20 százalékhoz képest idén már a piac 21 százalékát uralják, a szupermarketek részesedése viszont egy százalékkal csökkent – a tavalyi 13 százalék helyett már csak 12 százalékos. A diszkontáruházak részesedése az irántuk való érdeklődés növekedése nyomán magasabb: a tavalyi esztendő első hat hónapjában mért 8 százalékhoz képest az idei első fél évben 10 százalékra nőtt. A cash-carry áruházak pozíciói nem változtak: akárcsak tavaly, idén is 2 százalékos piaci részesedéssel bírtak.
A piacot azonban továbbra is a kisboltok, a butikok és a lakótelepi élelmiszerüzletek uralják, ezek részesedése 41 százalékos volt 2010 első felében, megtartva ezzel a tavaly ugyanebben az időszakban mért pozíciójukat. Az utcai és a piaci árusoknál a lakosság 4 százaléka vásárolt, míg az egyéb értékesítési formák iránt csökkent az érdeklődés: piaci részesedésük 12-ről 10 százalékra csökkent.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.