Fotó: Jakab Mónika
A 2017-es egységes bértörvényben 2022-re előirányzott összeg és a 2021 decemberi fizetésük különbségének egynegyedével növelné a közalkalmazottak bruttó alapbérét a tárca holnapján közzétett sürgősségi rendelet-tervezet szerint a munkaügyi minisztérium.
2022. augusztus 06., 17:442022. augusztus 06., 17:44
2022. augusztus 06., 17:452022. augusztus 06., 17:45
A már augusztustól hatályba lépő béremelés nem érintené a közjogi méltóságokat és a helyi közigazgatásban dolgozókat.
A 2022 januárja és júliusa között alkalmazott személyzet fizetését a bértörvényben 2022-re előirányzott összeg és a 2022 júliusi fizetésük különbségének egynegyedével növelnék. Az Országos Statisztikai Intézet és regionális, illetve megyei intézményeinek alkalmazottjait augusztustól a bértörvényben 2022-re előírt összeggel javadalmaznák.
A 2017-es bértörvény 38-as cikke szerint 2019 és 2022 között a közalkalmazottak bruttó alapbére évente a 2022-re előirányzott összeg és a 2018 decemberi fizetésük különbségének egynegyedével nő. A kormány később úgy döntött, hogy az egészségügyben és a tanügyben dolgozók kivételével 2021-ben és 2022-ben a közalkalmazottak fizetése nem változik.
A sürgősségirendelet-tervezet indoklásában a munkaügyi minisztérium azzal indokolja a közalkalmazotti bérek növelését, hogy ezek a fizetések az elmúlt két évben nem emelkedtek – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás