2009. október 15., 10:572009. október 15., 10:57
Ugyan a romániai lakosság döntő többsége fontosnak tartja a megtakarításokat, 60 százalékának egyetlen leje sincs félretéve, s nem is reméli, hogy az elkövetkező öt évben jelentős javulás következne be anyagi helyzetében – mutat rá az osztrák IMAS International által több kelet-közép-európai államban, köztük Romániában készített, tegnap ismertetett felmérés. Azok, akiknek mégis sikerül havi bevételeikből megspórolni valamennyit, átlagosan 183 lejt tudnak havonta megtakarítani.
Miközben Romániában a lakosság 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos valamennyi pénzt félretenni, s csak nyolc százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem fontos megtakarítani, addig az osztrákok 79 százaléka, a csehek 57 százaléka, az ukránok 68 százaléka és a szerbek 69 százaléka tartja fontosnak a spórolást.
Egészen más a helyzet azonban, amikor azt vesszük górcső alá, hogy a szándék mellé tett társul-e, ugyanis a félretett összegek tekintetében a romániai, a magyarországi, illetve a szerbiai lakosság áll a rangsor végén. A Romániában megkérdezettek közül csupán 26 százalék nyilatkozott félretett összegekről, Magyarországon azonban még rosszabb a helyzet, ott ugyanis csak 19 százalék elégedett megtakarításaival. Ebből a szempontból az osztrákok és a csehek állnak a legjobban, a két nyugati országban 54 százalék látja úgy, hogy kielégítő mennyiségű pénzt sikerült félretennie.
Ugyanakkor a romániai lakosság borúlátó a jövőt illetően is, nemhogy nem vár jobbat, sokan látják úgy, hogy lesz még a jelenleginél is roszszabb. A megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező öt évben az eddiginél is kevesebbet fognak tudni félretenni, 33 százaléka jelenlegi szintű megtakarításokra számít, míg mindössze 24 százalék vélekedik úgy, hogy bevételeiből több pénzt fog tudni megtakarítani.
„A romániai lakosság a legszkeptikusabb a jövőt illetően a többi vizsgált országhoz viszonyítva” – vélekedett a felmérés eredményeinek tegnapi ismertetésén Ansgar Lohner, az IMAS vezérigazgatója. Mint tájékoztatott, más kelet-közép-európai államokban átlagosan a lakosság több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező öt évben legalább annyi pénzt félre tud tenni, mint eddig.
Arra a kérdésre, hogy miért látják a jelennél is sötétebbnek a jövőt, a megkérdezett romániaiak az inflációt és a gazdasági instabilitást említették. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy bármikor elveszíthetik állásaikat, vagy a válság miatt csökken a fizetésük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok