2009. október 15., 10:572009. október 15., 10:57
Ugyan a romániai lakosság döntő többsége fontosnak tartja a megtakarításokat, 60 százalékának egyetlen leje sincs félretéve, s nem is reméli, hogy az elkövetkező öt évben jelentős javulás következne be anyagi helyzetében – mutat rá az osztrák IMAS International által több kelet-közép-európai államban, köztük Romániában készített, tegnap ismertetett felmérés. Azok, akiknek mégis sikerül havi bevételeikből megspórolni valamennyit, átlagosan 183 lejt tudnak havonta megtakarítani.
Miközben Romániában a lakosság 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos valamennyi pénzt félretenni, s csak nyolc százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem fontos megtakarítani, addig az osztrákok 79 százaléka, a csehek 57 százaléka, az ukránok 68 százaléka és a szerbek 69 százaléka tartja fontosnak a spórolást.
Egészen más a helyzet azonban, amikor azt vesszük górcső alá, hogy a szándék mellé tett társul-e, ugyanis a félretett összegek tekintetében a romániai, a magyarországi, illetve a szerbiai lakosság áll a rangsor végén. A Romániában megkérdezettek közül csupán 26 százalék nyilatkozott félretett összegekről, Magyarországon azonban még rosszabb a helyzet, ott ugyanis csak 19 százalék elégedett megtakarításaival. Ebből a szempontból az osztrákok és a csehek állnak a legjobban, a két nyugati országban 54 százalék látja úgy, hogy kielégítő mennyiségű pénzt sikerült félretennie.
Ugyanakkor a romániai lakosság borúlátó a jövőt illetően is, nemhogy nem vár jobbat, sokan látják úgy, hogy lesz még a jelenleginél is roszszabb. A megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező öt évben az eddiginél is kevesebbet fognak tudni félretenni, 33 százaléka jelenlegi szintű megtakarításokra számít, míg mindössze 24 százalék vélekedik úgy, hogy bevételeiből több pénzt fog tudni megtakarítani.
„A romániai lakosság a legszkeptikusabb a jövőt illetően a többi vizsgált országhoz viszonyítva” – vélekedett a felmérés eredményeinek tegnapi ismertetésén Ansgar Lohner, az IMAS vezérigazgatója. Mint tájékoztatott, más kelet-közép-európai államokban átlagosan a lakosság több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező öt évben legalább annyi pénzt félre tud tenni, mint eddig.
Arra a kérdésre, hogy miért látják a jelennél is sötétebbnek a jövőt, a megkérdezett romániaiak az inflációt és a gazdasági instabilitást említették. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy bármikor elveszíthetik állásaikat, vagy a válság miatt csökken a fizetésük.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.