2009. október 15., 10:572009. október 15., 10:57
Ugyan a romániai lakosság döntő többsége fontosnak tartja a megtakarításokat, 60 százalékának egyetlen leje sincs félretéve, s nem is reméli, hogy az elkövetkező öt évben jelentős javulás következne be anyagi helyzetében – mutat rá az osztrák IMAS International által több kelet-közép-európai államban, köztük Romániában készített, tegnap ismertetett felmérés. Azok, akiknek mégis sikerül havi bevételeikből megspórolni valamennyit, átlagosan 183 lejt tudnak havonta megtakarítani.
Miközben Romániában a lakosság 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos valamennyi pénzt félretenni, s csak nyolc százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem fontos megtakarítani, addig az osztrákok 79 százaléka, a csehek 57 százaléka, az ukránok 68 százaléka és a szerbek 69 százaléka tartja fontosnak a spórolást.
Egészen más a helyzet azonban, amikor azt vesszük górcső alá, hogy a szándék mellé tett társul-e, ugyanis a félretett összegek tekintetében a romániai, a magyarországi, illetve a szerbiai lakosság áll a rangsor végén. A Romániában megkérdezettek közül csupán 26 százalék nyilatkozott félretett összegekről, Magyarországon azonban még rosszabb a helyzet, ott ugyanis csak 19 százalék elégedett megtakarításaival. Ebből a szempontból az osztrákok és a csehek állnak a legjobban, a két nyugati országban 54 százalék látja úgy, hogy kielégítő mennyiségű pénzt sikerült félretennie.
Ugyanakkor a romániai lakosság borúlátó a jövőt illetően is, nemhogy nem vár jobbat, sokan látják úgy, hogy lesz még a jelenleginél is roszszabb. A megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező öt évben az eddiginél is kevesebbet fognak tudni félretenni, 33 százaléka jelenlegi szintű megtakarításokra számít, míg mindössze 24 százalék vélekedik úgy, hogy bevételeiből több pénzt fog tudni megtakarítani.
„A romániai lakosság a legszkeptikusabb a jövőt illetően a többi vizsgált országhoz viszonyítva” – vélekedett a felmérés eredményeinek tegnapi ismertetésén Ansgar Lohner, az IMAS vezérigazgatója. Mint tájékoztatott, más kelet-közép-európai államokban átlagosan a lakosság több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező öt évben legalább annyi pénzt félre tud tenni, mint eddig.
Arra a kérdésre, hogy miért látják a jelennél is sötétebbnek a jövőt, a megkérdezett romániaiak az inflációt és a gazdasági instabilitást említették. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy bármikor elveszíthetik állásaikat, vagy a válság miatt csökken a fizetésük.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.