2012. június 19., 15:512012. június 19., 15:51
A nemzetközi hitelminősítő Londonban összeállított prognózisában közölte, ha az euróövezeti recesszió a cég jelenlegi alapeseti forgatókönyvében szereplőnél mélyebb és hosszabb lesz - amire az elemzés jelentős esélyt ad -, akkor az európai vállalati csődök aránya megközelítheti az elmúlt egy évben mért szint kétszeresét is.
Az S&P központi előrejelzése szerint az euróövezetben „viszonylag sekély és rövid ideig tartó” recesszió lesz, és a hitelminősítő ebben a környezetben azt várja, hogy a törlesztésképtelenné váló cégadósok aránya az általa spekulatív besorolással ellátott vállalatok körében 6,4 százalékra emelkedik a 2013. március 31-ével záruló tizenkét hónapban az idei elő negyedév végén mért 4,7 százalékról.
Súlyosabb euróövezeti recesszió esetén azonban 8,2 százalékra emelkedne a csődbe jutó spekulatív adósbesorolású vállalatok aránya ugyanezen időtávon belül az S&P számítási modellje alapján.
A nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban a spekulatív - vagyis a befektetésre ajánlott szint alatti, „BB plusz” vagy ennél gyengébb - adósosztályzatú vállalatok törlesztési teljesítménye a globális vállalati szektor egészségi állapotának fő mércéje, mivel a befektetésre ajánlott - főleg magas, „A” kategóriás - besorolású cégek igen ritkán válnak törlesztésképtelenné.
A Standard & Poor\'s keddi prognózisában közölte: az alapeseti - vagyis enyhe és rövid euróövezeti recesszióval számoló - forgatókönyvét komoly lefelé ható kockázatok terhelik, a cég ugyanis 40 százalékosra taksálja az elhúzódó és az általa jelenleg vártnál súlyosabb recesszió valószínűségét a valutaunióban.
Más nagy londoni házak ugyanakkor gyakorlatilag biztosra veszik a több évig tartó mély euróövezeti recessziót.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics második negyedévi átfogó európai prognózisa szerint a cég által a következő két évre várt részleges eurófelbomlás következményeként ebben az időszakban folyamatos recesszió lesz a valutaunióban. A ház előrejelzése szerint az euróövezet GDP-értéke az idén átlagosan 1,0 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal csökken.
A Capital Economics jelenleg érvényes központi előrejelzési forgatókönyve az, hogy Görögország 2012 vége előtt távozik a valutaunióból, és jövőre valószínűleg követi Portugália, sőt esetleg Írország is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok