2011. december 06., 11:222011. december 06., 11:22
A miniszterelnök tegnap, külföldi tudósítóknak tartott találkozóján sorsdöntőnek nevezte az olasz megszorítócsomaggal kezdődött és az Európai Unió csúcstalálkozójával záródó hetet, egyben rendszeres kapcsolattartást ígért – az előző kormányfő, Silvio Berlusconi által nem szívesen látott – külföldi sajtónak, hangsúlyozva: az újságíróknak is szerepük van az országok piaci fogadtatásában. „Róma számára fontos a Párizzsal és Berlinnel való hármas párbeszéd, de ugyanennyire jelentősnek tartjuk a közösségi szellem fenntartását. Nem növelni, csökkenteni kívánjuk az eurózóna országai közötti és az eurózónán belüli és kívüli államok közötti különbségeket. Nagy-Britanniától Lengyelországig a nem eurótag országokban néha több a dinamizmus és az erény – fogalmazott Monti. – Aggódom az erős és gyenge országok közötti szakadás miatt. Volt európai biztosként az inkluzív politika híve vagyok. Az euró célja a még szorosabb egység, nem az egymástól való elszakadás.”
Az olasz megszorítócsomagról Monti azt mondta, e nélkül Itália Görögország sorsára jutna. Az idei összesen öt olasz takarékossági csomag értéke meghaladja a 80 milliárd eurót. „Nem tartok attól, hogy a költségvetési szigor recesszióhoz vezet. Ha leviszi a több évre szóló államkötvények hozamértékét, már megérte” – válaszolta a Financial Times kérdésére. Az ezereurós tranzakciókhoz kötelezővé tett bankkártyahasználatot úgy kommentálta, máshol ez szokás, de az olaszokat törvénnyel kell leszoktatni a készpénzes fizetésről. Monti délután a parlamentben mutatta be a megszorításokat, amelyekből a társadalmi igazságosságot hiányolta az olasz püspöki kar. A CISL és az UIL szakszervezeti szövetség jövő hétfőre kétórás országos sztrájkot hirdetett meg a kormány és a munkavállalói képviseletek közötti tárgyalás elindítása érdekében.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.