Soros beszólt Berlinnek

 „Ha Németország ragaszkodik a megszorítás politikájához és a deflációs alapálláshoz, és nem tágít ettől, akkor hoszszabb távon jobb lenne, ha távozna az euróövezetből” – mondta Soros György.
Németország euróövezeti távozásának lehetősége nagy londoni elemzőházak korábbi forgatókönyveiben is felmerült már. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő befektetőknek néhány hete összeállított átfogó helyzetértékelésében több forgatókönyvet is felvázolt az euróválság lehetséges kimeneteleiről.

Ezek egyikében  – amelyet a Fitch elemzői maguk is „extrémnek” neveztek – az szerepel, hogy nem a súlyos adósságválsággal küszködő déli tagállamok, hanem Németország hagyná ott a mostani euróövezetet, és néhány más jelenlegi eurótagállammal együtt új valutauniót alakítana. A Fitch Ratings e forgatókönyve alapján Németországhoz csatlakozna Hollandia, Luxemburg, Belgium, Ausztria és „esetleg még” Franciaország, Finnország, Észtország és Szlovákia, vagyis a jelenlegi euróövezeti létszámnak hozzávetőleg a fele.

Soros György a Financial Timesnak kijelentette: szerinte ha olyan eurótagállamoktól, mint Spanyolország vagy Olaszország, még keményebb megszorításokat követelnek meg, az erősítheti az adós és hitelező államok közötti megosztottságot az euróövezeten belül, és ez újabb lépést jelenthet a “kétszintű Európa” állandósulása felé.

A 82 esztendős pénzügyi szakember szerint az adósok és hitelezők közötti konfrontáció állandósulásának megakadályozásához teljes körű európai költségvetési hatóság  – egyfajta európai valutaalap – létrehozására van szükség, az euróövezetnek pedig legalább 5 százalékos éves nominális GDP-növekedési ütemet kellene megcéloznia, korlátozott ideig olyan szintű inflációt is elviselve, amelyet a német jegybank eddig soha nem volt hajlandó engedélyezni – áll a Financial Times által közölt interjúban. Soros György szerint ugyanis a növekedés kilátása nélkül az adós államok beragadnak a deflációs csapdába, és végül törlesztési leállásra kényszerülhetnek.

Soros elképzelése szerint az európai valutaalap átvenné a jelenlegi euróövezeti mentőmechanizmusok – EFSF/ESM – funkcióit, és adósságcsökkentő alapot hozna létre. Erre az eszközre átruháznák az euróövezeti tagállamok szuverén adósságának azon hányadát, amely a 60 százalékos GDP-arányos felső tűréshatár felett van. Az alap ezután „adósságcsökkentési jegyeket” bocsátana ki, amelyek közös euróövezeti adósságkötelezettség formáját öltenék.

Ezeket az adósságpapírokat az eurójegybank a legmagasabb minőségű biztosítéknak tekintené, és így e jegyek vonzónak bizonyulnának a befektetők számára. Soros György kijelentette, hogy jelenleg mintegy 700 milliárd eurónyi betét fekszik az EKB-nál zéró kamatozással. A bankok ezt a pénzt az EKB helyett inkább ezekbe a közös adósságpapírokba fektetnék, zérónál jobb kamatot elérve – tette hozzá.

A Financial Times ugyanakkor megjegyzi kommentárjában, hogy a német kormány „ádázul ellenzi” az euróövezeti adósság közös garantálását, azzal az érvvel, hogy erre a költségvetési fegyelmet ellenőrző európai költségvetési unió létrehozásáig nem kerülhet sor. Soros szerint azonban, ha Németország nem változtatja meg az euróval kapcsolatos álláspontját, akkor – akaratlanul is – „elviselhetetlen helyzetbe” sodorhatja Európát.