
Fotó: Bíró Kovács Blanka
A sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei átlagbér növelése az önkormányzati gazdaságfejlesztési politika egyik célja – szögezte le kedden az épülő szépmezői ipari parknál tartott sajtótájékoztatón Antal Árpád.
2016. május 31., 19:192016. május 31., 19:19
2016. május 31., 21:142016. május 31., 21:14
A székelyföldi város polgármestere szerint ez leginkább azzal érhető el, ha a munkaadók versenyeznek a munkavállalókért, így a létesítmény beindítása hozzájárulhat az átlagbér növekedéséhez.
Abban bíznak ugyanis, hogy az ipari park a jóléti mutatókon is javít majd. Antal Árpád kérdésünkre kifejtette, vannak már érdeklődő cégek, ám a bonyolult romániai procedúrák miatt késlekedik a létesítmény beindítása. Az elöljáró szerint júniusban tudják lezárni a pályázatot, akkor folyamodhatnak az ipari minisztériumhoz ipari park minősítésért, és csak azután köthetnek szerződést a cégekkel.
Miklós Zoltán, az önkormányzat RMDSZ-es frakcióvezetője közben arról számolt be, hogy kidolgozták a szépmezői ipari park szabályzatát, aminek értelmében bónuszpontokat kapnak majd az érdekelt cégek a befektetés nagysága, a létrehozott munkahelyek száma, a tevékenység jellege és a munkavállalóknak adott bér alapján is.
Átrendeződés a munkaerőpiacon
Az újabb polgármesteri mandátumért pályázó Antal Árpád kedden arról is beszámolt a sajtó képviselőinek, hogy igyekeznek bevonni a mélyszegénységben élőket is a munkaerőpiacra, bár ők általában minimálbérért dolgoznak, és ez rontja a statisztikákat. „Jelenleg a köztisztasági vállalatnál hatvan őrkői lakos dolgozik, a munkájukat kiválthatnák négy géppel, de az a cél, hogy állást biztosítsunk nekik, hogy jó példát mutassanak a gyerekeiknek\" – hangsúlyozta az elöljáró.
Antal ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a munkanélküliség, a gazdasági mutatók tekintetében megváltozzon a közbeszéd, hiszen a helyiek többsége még mindig a 2008-as állapotokat tartja valósnak, amikor a munkanélküliség tekintetében az országos lista végén kullogott Kovászna megye, holott időközben felzárkózott a középmezőnybe. 2008-ban Kovászna megye a 40. volt az országos munkanélküliségi rangsorban, Mehedinti és Vaslui megye előtt, 2015-re már 17 megyét utasított maga mögé.
„Ez azt igazolja, hogy a gazdasági válságra adott válaszaink jobbak voltak, mint a többi megyében\" – mondta a polgármester, aki szerint a statisztikáknál figyelembe kell venni a városi és a vidéki lakosság arányát is, mert minél magasabb a falun élők száma, annál nagyobb a munkanélküliség, és kisebb az átlagbér. 2015 decemberében például az egy évvel korábbi adatokhoz képes, 1766 pluszmunkahely volt Kovászna megyében, a nettó átlagjövedelem egy év alatt 14,13 százalékkal nőtt, Sepsiszentgyörgy pedig az országos hatodik helyen állt a lehívott EU-s források alapján – hangzott el.
Több hozzáadott érték kell
„Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében csak az nem dolgozik, aki nem akar, a könnyűiparban és az autóalkatrész-iparban sok embernek tudnak munkát adni, viszont a bérek valóban nem elég magasak\" – foglalta össze a valóságot Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen ezért úgy látja, hogy nagyobb hozzáadott értéket termelő iparágakat kell meghonosítani, ahol magasan képzett munkaerőre van szükség, és magasabbak a fizetések. Ezért hozzák létre az önkormányzattal és az IT Plusz klaszterrel a Design Bank elnevezésű startup és innovációs központot, abban bízva, hogy ha támogatnak 20-30 kezdő vállalkozást, abból kettő-három a nemzetközi piacon is megállja majd a helyét.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!