Sok tó, kevés halfogyasztó

A felszólalók sorát Gheorghe ªtefan, az Országos Halászati és Akvakultúra Ügynökség elnöke nyitotta, aki elõször a halgazdálkodás 1989-es és mostani helyzetét hasonlította össze. A rendszerváltás évében 100 000 hektáron folyt haltenyésztés, míg napjainkban csupán 74 040 hektáron. A pisztrángtenyészetek vízfelülete ellenben megháromszorozódott az elmúlt 17 évben, jelenleg 140 hektáron tenyésztik ezt a halfajtát. Gheorghe ªtefan elmondta, a közeljövõben privatizálni fogják a még állami tulajdonban levõ halgazdaságokat. Az igazgató bejelentette, a haltenyésztõk jelentõs összegû támogatásokat pályázhatnak meg a 2013-ig terjedõ idõszakban, az Európai Unió és a kormány mintegy 70 millió eurót szán erre a célra.

Váradi László, a Szarvason mûködõ Halászati és Öntözési Kutatóintézet igazgatója a haltenyésztés európai unióbeli helyzetérõl értekezett. 2004-ig az EU-ban csupán 60 000 hektáron foglalkoztak haltenyésztéssel. Magyarország, majd Románia csatlakozását követõen a halgazdaságok kiterjedése 340 000 hektárra nõtt. A hosszú távú fejlõdés feltétele az lenne, hogy az Unió közös halászati politikájában a tógazdálkodást a halászattal egyenrangúnak ismerjék el, lobbizni kell ezért, mondta Váradi lászló. Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy 2009 után a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap nem fog támogatást nyújtani az extenzív haltenyésztés számára. Kászoni Zoltán halbiológus, halászipari szakmérnök bevezetõként Herman Ottó és Grigore Antipa munkásságára emlékezett, majd az erdélyi, moldvai, bukovinai, partiumi és bánsági haltenyésztés 500 éves történetére nyújtott rövid visszatekintést. Hazai vizekre evezve Kászoni Zoltán kifejtette, a homoródszentpáli haltenyészetet korszerûsíteni lehet és kell, mivel az jelentõs mennyiségû halat termelhet a megyének és halivadékot a természetes horgászvizek benépesítésére, ugyanakkor részt vehet halászati tudományos kutatásokban.

A tanácskozás további meghívottjainak elõadásai is változatos témákat öleltek fel, kezdve a multifunkcionális tógazdálkodástól a pályázati lehetõségeken át a magyarországi és romániai halfogyasztási szokásokig és a tógazdálkodás piaci hátteréig. A hallgatóság megtudhatta, a magyarok fejenként évi 3,96 kg halat fogyasztanak, amivel az EU-s rangsorban az utolsó helyet foglalják el. Románia szintén nem büszkélkedhet a maga 4,29 kg/fõs fogyasztásával, mely az európai átlagnak alig valamivel több mint egy negyede.

A konferenciát szervezõ, a homoródszentpáli halastavakat mûködtetõ Agropisc kft. vezetõi azt ígérik, lesz folytatása az úttörõ jellegû rendezvénynek.

Pengõ Zoltán