Fotó: Pixabay
A munkavállalók mintegy 20 százaléka lehangoltnak érzi magát a pandémia miatt, de csak egyharmaduk fordult pszichológushoz azok közül, akik azt állították, hogy szakember segítségére lenne szükségük – derül ki az eJobs online munkaközvetítő platform felméréséből. Mint az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény aláhúzza, az elmúlt 12 hónap gyökeres változásokat hozott az emberek életébe mind magánéleti, mind szakmai téren.
2021. április 08., 10:362021. április 08., 10:36
2021. április 08., 10:532021. április 08., 10:53
A munkaközvetítő platform legújabb közvélemény-kutatása szerint az alkalmazottak többsége azt mondta, bizonytalanság és a jövőtől való félelem jellemzi jelenlegi lelkiállapotát. A válaszadók egyharmada vallotta azt, hogy most sokkal világosabban látja, melyek a prioritások az életében, és ugyanennyien állították, hogy az elmúlt év erősebbekké tette őket, ezért derűlátóan tekintenek a jövőbe.
A megkérdezett alkalmazottak 20 százaléka azt nyilatkozta, hogy lehangoltnak érzi magát, és sokan vannak azok is, akik azt mondják, hogy elveszítették érzelmi egyensúlyukat a járvány miatt, és magányosnak érzik magukat. A felmérés rámutat:
Elsősorban azokról van szó, akik elvesztették állásukat, és nem találtak helyette másikat, vagy olyan cégeknél dolgoznak, amelyek tevékenységét negatívan érintette a válság, vagy még nem sikerült alkalmazkodniuk kellőképpen a távmunkához.
– véli Roxana Drăghici, az eJobs vezető munkatársa.
Ebben az összefüggésben a megkérdezettek egyharmada azt mondta, hogy az elmúlt évben úgy érezte, speciális pszichológiai támogatásra lenne szüksége, de ennek ellenére 62 százalékuk semmit sem tett ebben a tekintetben, a leggyakoribb ok a pénzhiány volt. 18 százalékuk azt nyilatkozta, hogy zavarónak érezte volna, hogy problémáit egy idegennel beszélje meg, 5 százalékuk pedig attól tartott, hogy ismerősei megszólják emiatt.
Ennek fényében a pszichológiai tanácsadás előnyként kezd megjelenni a béren kívüli csomagok tartalmában. A felmérés adatai szerint az elmúlt évben a terápiában részesültek csupán 4 százalékának fizette ezt a szolgáltatást a munkáltató. Sajnos a felmérés egy másik következtetése az, hogy az alkalmazottak 40 százaléka úgy érzi, a vállalat vezetőségét nem érdekli az alkalmazottak érzelmi egészsége” – mondja Roxana Drăghici.
A felmérést márciusban készítették 850, 18 és 56 év közötti személy megkérdezésével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!