
Bár Romániában hivatalosan 629 ezer személynek nincs munkája, a munkanélküliek száma valójában eléri az egymilliót is – számolt be az Országos Statisztikai Intézet (INS). 380 ezer személy ugyanis nem keres hivatalosan állást, így nem is veteti magát nyilvántartásba. Márpedig ahhoz, hogy valakit hivatalosan munkanélküliként tartsanak számon, aktívan kell állást keresnie.
2015. április 26., 16:022015. április 26., 16:02
A szóban forgó 380 ezer személy az inaktív lakosság olyan csoportját alkotja, amely szeretne ugyan dolgozni, de nem keres aktívan munkát, vagy munkát keres, de nem azonnal akar munkába állni. Az ebbe a csoportba tartozó személyek többsége vidéken él, és nem keres aktívan állást, hanem arra vár, hogy idénymunkásokat alkalmazó munkáltatók keressék meg.
Éppen ezért nem lehet őket a hivatalos statisztikai szempontok alapján munkanélkülinek tekinteni, ehhez ugyanis három feltételnek kell teljesülnie: egy hivatalosan munkanélkülinek minősülő személynek nincs munkahelye, két héten belül munkába tud állni, és legalább egy hónapja aktívan munkát keres.
Ennek nyomán tartottak nyilván Romániában tavaly csupán 629 ezer munkanélkülit, ami 6,8 százalékos munkanélküliségi arányt jelent. A munkavállalók száma 5,8 millió volt, a munkaképes lakosság száma pedig 9,2 millió, ez utóbbiba beletartoznak azok is, akik a megélhetésükért folytatnak mezőgazdasági tevékenységet.
Az „árnyék-munkanélküliek” magas száma jelenti a magyarázatot arra, miért számít alacsonynak a romániai munkanélküliség más országokkal összehasonlítva. Míg Romániában hivatalosan csupán 6,8 százalék az állástalanok aránya, Spanyolországban tavaly ez a mutató 23,7, Portugáliában 13,4, Olaszországban 12,9, Lengyelországban 8 volt, az Európai Unió tagállamainak átlaga pedig 11,4 százalékos volt.
A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy 2014-ben 238 ezren voltak azok, akiket csupán részmunkaidőben foglalkoztattak, holott szívesen dolgoztak volna teljes munkaidőben.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!